Kiemelt hírek

Sok a furcsaság a munkanélküliségi statisztikában

Published

on

A Tatai Városgazda Nonprofit Kft. munkatársa egy tatai önkormányzati bérlakás felújításán dolgozik 2020. április 15-én. A nonprofit kft. egyszerűsített munkaviszonyban - napi bejelentéssel - városüzemeltetési feladatok ellátására foglalkoztat olyan helyi munkavállalókat, akik a koronavírus-járvány miatt vesztették el munkájukat. Fotó: MTI / Vasvári Tamás

Komoly meglepetést okozott, hogy 0,5 százalékkal csökkent 2021 februárjában a munkanélküliségi ráta a megelőző hónapokhoz képest.

Bő esztendeje már, hogy a világjárvány miatt a korábbinál is nagyobb izgalommal várják a szakemberek a munkanélküliségi ráta alakulásáról szóló havi statisztikai adatokat. A Központi Statisztikai Hivatal februárról szóló, 4,5 százalékos ráta-értékelése azonban korántsem egyértelmű, ugyanis alaposan eltér a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatgyűjtésének eredményétől. 

Komoly meglepetést okozott, hogy 0,5 százalékkal csökkent 2021 februárjában a munkanélküliségi ráta a megelőző hónapokhoz képest – így értékelte Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) azokat a legfrissebb adatait, amelyek szerint 4,5 százalékos volt az elmúlt hónapban az álláskeresők aránya, ami viszont enyhe emelkedést mutatott az előző háromhavi átlaghoz képest. 

 

15-től 74 évesig

Meglehet, hogy a februári javulás csak átmeneti lesz, és a márciusi üzletbezárások következtében ismét emelkedik majd a havi mutató. A meglepetést leginkább az okozta, hogy a februári adat, mértékét tekintve, ellentmond az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) februári eredményeinek, ebből ugyanis az olvasható ki, hogy 1,2 százalékkal, vagyis több mint 3 500 fővel nőtt a nyilvántartott álláskeresők létszáma. Az NFSZ adatai azért tekinthetők meghatározónak, mert az úgynevezett álláskeresési járadékosokat, vagyis a munkanélkülieket veszik számba, s a bértámogatásban részesülők körét is ennek alapján határozzák meg. 

A 15-74 éves korosztály mutatóit vizsgálva elmondható, hogy az aktivitást tekintve az elmúlt hónapok legjelentősebb csökkenését hozhatta a február. Azon azonban érdemes elgondolkodni, hogy napjainkban mennyire jellemző, hogy valaki már 15 esztendős korában elhelyezkedik, vagy 74 évesen is a tényleges munkavállalók számát gyarapítja, egy olyan időszakban, amikor az idén megemelt, 65 éves öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest is számottevő, további 9 éves munkaviszonyt feltételeznek. 

 

Árthat a GDP-nek is

A december-január-februári háromhavi átlagot számításba véve 4 millió 790 ezer főre süllyedt az alkalmazottak száma. A valóságosnál kedvezőbb munkanélküliségi ráta Virovácz Péter véleménye szerint abból adódhatott, hogy februárban a korábbinál többen hagyták el a munkaerőpiacot, nyugdíjba vonultak, külföldre távoztak vagy olyan helyen dolgoztak tovább, amely kívül esik a statisztikusok látóterén, vagyis feketén foglalkoztatták őket, vagy vagyonukból, befektetéseikből éltek, a leggyakrabban az általuk bérbeadott lakás- vagy földingatlanból. A munkaerőpiaci helyzet romlásából a makrogazdasági szakértő azt a következtetést vonta le, hogy összességében mindez aligha kedvező előjel, hiszen még csak most érkezik meg a maga teljességében a harmadik hullám hatása, a munkanélküliek száma is újra emelkedhet, ami már olyan léptékű lehet, hogy a GDP növekedését is visszafoghatja. A jelenlegi helyzetet jól tükrözi, hogy az NFSZ jelenleg 6 983 álláshelyet tart nyilván, ugyanakkor 47 404 álláskereső küldte el az önéletrajzát a szolgálatnak. Az utóbbiak közül szép számmal vannak olyanok is, akik eddig külföldön keresték a kenyerüket, de új hazájukban elvesztették munkahelyüket, hazatértek, s még nem döntötték el, hogy hol folytassák kereső tevékenységüket. 55 ezer ilyen emberről lehet tudni. Egyes vélemények közé ők rontják a statisztikát. Viszont, amikor volt munkahelyük, s hazautalták jövedelmük egy részét, akkor nem is kis mértékben javították. 

 

Beváltatlan ígéret

Tavaly májusban Orbán Viktor még azt mondta, „készen állunk arra, hogy 200 ezer közfoglalkoztatottnak is munkát adjunk (…), és ha elfogy ez a keret, tovább fogjuk emelni”. A miniszterelnök ajánlata pusztába kiáltott szónak bizonyult, ugyanis egy év alatt közel 25 ezerrel csökkent a legkiszolgáltatottabb munkavállalók létszáma. Nélkülük a versenyszférában és az állami szektorban februárban csak 4 millió 370 ezren dolgoztak. Jelenleg semmi jele sincs annak, hogy beválik az a kormányfői ígéret, hogy minden megszűnt munkahelyet pótolnak. Látványos blöffnek bizonyult az az ötlet is, hogy majd a Magyar Honvédség „felszívja” az utcára kerülteket. Az állítólagos keresletnek és a kínálatnak nem sikerült egymásra találnia.

Emlékezetes, hogy az első hullám időszakában hirtelen csökkent a foglalkoztatás, majd 2020 második felében már jelentős javulás volt érzékelhető. Azonban jött a járvány harmadik hulláma, amely visszájára fordította ezt a kedvező folyamatot. Nehezítette a tisztánlátást, hogy a KSH sajátos módon veszi számba, hogy kit tekint munkanélkülinek és kit nem. A statisztikusok szerint az a munkanélküli, akinek nincs munkája, de az elmúlt 4 hétben aktívan keresett munkát, és ha találna, 2 héten belül munkába is tudna állni. Az könnyen megállapítható, hogy ezt nem egy járvány körülményeire szabták. 

A KSH 213 ezer munkanélküliről tudott februárban, viszont a valóságos helyzet ennél rosszabb, hiszen az NFSZ folyamatosan 300 ezer fölötti állástalant számlál. A torzulás oka feltehetően az, hogy a statisztikusok sok állását vesztettet az inaktívok közé sorol, mondván, hogy aki nem keres állást, azzal nem is érdemes foglalkozni, vagyis nem számolják őket a munkanélküliek közé.

 

Bonta Miklós

Legnépszerűbb cikkeink

Exit mobile version