Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

Milyen lehetőségek előtt áll a mobilipar?

Pesti Hírlap

Létrehozva:

Képünk illusztráció | Fotó: Shutterstock

Két éve nem történt lényeges előrelépés az iparban.

Pár évvel ezelőtt a mobilkészülék-piac jelentősen átalakult: gyakorlatilag egységes fazonjuk lett a készülékeknek – hatalmas kijelző elől, sok kamera hátul –, és csupán két operációs rendszer maradt versenyben. A szektor fejlődése lelassult. Akkor hát milyen lehetőségek előtt áll az iparág?

Két évvel ezelőtt elértünk arra a szintre, hogy lényeges előrelépés nem történik: az akkori felsőkategóriás készülékek a mai napig állják a sarat minden téren. Most nem azt járjuk körbe, ami várható, hanem azt, mire látunk lehetőséget egy hasonló időintervallumban. Ami tíz éve még lehetőség volt, az most már a valóság. A telefonunk lett a számítógépünk, a kameránk, az autókulcsunk, a térképünk, a bankkártyánk is. Egy, az élet szinte minden területén jól használható eszköz. Sokkal többet hoztak ki belőle a gyártók, mint amit korábban el mertünk volna képzelni.

 

Flexibilitás

Szinte biztosan kijelenthető, a mobiltelefon kinézetre nem változik már nagyot. És ha nem kapcsolunk újabb eszközöket a mobilunkhoz, akkor lényegében változni sem fog semmi. De elmondható az is, hogy a mobilok képességei sem nagyon bővülnek majd érdemben a következő években. Hogy miért? Az alkalmazásboltok telítettsége véget vetett a fejlődő dinamikának, mindenre van legalább három alternatíva, amit szoftveresen meg lehet valósítani, azt mára sikeresen megvalósították.

Az utóbbi években a piac fejlődése nem újabb funkciókban mérhető, hanem a meglévő hardverek sebességének növelésében, a fényképezőgépek minőségének javításában, a kijelzőtechnológia fejlesztésében. A trendek most a flexibilitásra építkeznek, a Samsung a harmadik hajlítható kijelzős telefonját dobta piacra, de más gyártók próbálkoznak olyanokkal is, amelyek feltekerednek, vagy az egész készüléket körbe öleli a kijelző. 

Jön a paradigmaváltás? Egyelőre biztosan nem – inkább abba az irányba lépünk tovább, ahol a telefon kifejezés egyre jobban el fog távolodni az eddigi fogalmaktól, és olyan technológiák érkeznek, amelyek teljesen megváltoztatják a hétköznapjainkat. Mivel az átlagfelhasználók számára a jelenlegi telefonfejlesztések nem elég egyediek, cserébe elképesztően erősek, ezért ritkábban cseréljük őket, a gyártók a telefonok helyett a kiegészítőkkel próbálnak meg újat mutatni. Ilyenek a különböző okoseszközök, fülhallgatók. Ennek első jele volt a végül teljesen elkaszált okosszemüveg, a Google Glass, vagy a piacot meghódító, és a svájci óraipart is maga alá temető okosóra-dömping, élén az Apple Watch-csal. 

 

Úttörő technológiák

Két út áll előttünk, már csak az a kérdés, hogy a gyártók melyikre fognak rákanyarodni. Az első: a testünkbe integrált okostelefon, ami új nevet kap majd. Erre több ötlet is felvetődött már, és annak ellenére, hogy sokan idegenkedhetnek tőle, a testbe ültetett készüléknek technikai és fizikai akadálya nincs. Az első pacemakert 1958-ban ültették be – igaz, ez ugyan egyáltalán nem telefon, de az idők során egy testbe épített számítógép szintjére fejlődött a technológiája. Akárcsak az agyi neuronhálózattal összekötött művégtagoké. Így már nem is tűnik annyira távolinak a beültetett mobiltelefon ötlete… Etikai aggályokat vet fel az információs és kommunikációs technológiával támogatott modern orvostudomány, így a szabályozás nem tudja megfelelő ütemben követni. Ezért ez az irány könnyen juthat arra a vágányra, amelyekre a drónok, és az önvezető autók álltak be. Nem tudjuk megállítani a fejlődést, de az irányát még meg tudjuk változtatni. Biztosak lehetünk azonban abban is, hogy vannak olyan innovatív és előremutató vállalatok, amelyeknek köszönhetően még a század közepe előtt lesznek működőképes megoldások erre.

Ennél sokkal kézelfoghatóbb közelségben van a két új és úttörő technológia, mégpedig az AR (kiterjesztett valóság) és a VR (virtuális valóság). Mindkettőre volt már példa, és ipari felhasználásuk megkönnyítette a kutatást és fejlesztést. A hardverek fejlődése elhozta a „megváltást”, már otthonra is beszerezhetünk VR szemüvegeket 100 ezer forint körüli összegért, így eljöhet a hordozható méretben megvalósuló projektált kép felemelkedése is. Már csak egy lépésre vagyunk attól, hogy teljesen interaktív környezetet tudjunk teremteni. Így a képernyő helyett csak a kivetített képet kell megérinteni a vezérléshez. Mivel ez nem a jövő, hanem a jelen, így ennek a megoldásnak az integrálása pár éven belül megoldódhat. 

Ha lesz paradigmaváltás, az a mobiliparban egyértelműen akkor fog bekövetkezni, amikor teljesen szimbiózisba kerülünk a gépekkel. A jelenkor egyik legnagyobb elméje, Elon Musk 2017-ben jelentette be, hogy az agyat összekötötte a gépekkel, és a Neuralink tavaly már sikeresen végzett ilyen jellegű kísérleteket. Ennek a jogi háttere még nem tisztázott, ahogy az sem, mikor leszünk arra felkészülve, hogy testünket és agyunkat virtuális hálózatokra kapcsoljuk.

 

Szabó Ákos 

Legnépszerűbb cikkeink