Az alacsony kamat nem a megtakarításokra ösztönöz

A tavaly nyáron megállapított, és azóta befagyasztott 0,6 százalékos alapkamat olyan alacsony, amire korábban nem volt példa.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa szokásos havi ülésén változatlanul hagyta a 2020 júliusában megállapított 0,6 százalékos alapkamatot, azt a mutatót, amelyet a jegybank fizet a különböző hitelintézeteteknek – évesítve – a két hétre náluk elhelyezett kötvények után. Azonban, mintha a növekvő inflációról és a betétesek megfelelő mértékű kamatáról megfeledkeztek volna.

Normális körülmények között a kereskedelmi bankok az ügyfeleik számára hasonló mértékű kamatot fizetnek a betéteik után, mint az alapkamat. Most azonban sehol a világon nincsenek normális körülmények, ezért az egykor zsinórmértékként kezelt jegybanki alapkamatot a világ számos országában csak iránymutatóként veszik számításba. Magyarország azáltal is kilóg a sorból, hogy amióta Matolcsy György áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) élén, vagyis nyolc esztendeje, a kereskedelmi bankok szinte átnéznek az alapkamaton, és saját üzletpolitikájukat inkább a pénz iránti kereslet, illetve kínálat aktuális alakulásának vetik alá.

Teszik ezt azért, mert az MNB folyamatosan eltér egyik fő feladatától, a pénzügyi stabilitás megőrzésétől, vagyis nem a mindenkori várható infláció függvényében állapítja meg az alapkamatot, hanem – nem bevallva – a forintot gyengítő szándékukat érvényesítik. (Ennek egyszerű oka van: az euróban elszámolt uniós támogatások első körben az MNB-hez, mint a pénz kezelőjéhez folynak be. Amikor a kifizetések történnek, akkor a jegybank átutalja a pénzt az uniós pályázat nyertesének, természetesen forintban. Az árfolyamkülönbözetet pedig a saját nyereségük hizlalására teszik félre, pedig a jegybank nem profitérdekelt részvénytársaság, ha vesztesége képződne, azt tulajdonosa, a magyar állam a költségvetés terhére kiegyenlíti.)

Példa nélkül

A tavaly nyáron megállapított, és azóta befagyasztott 0,6 százalékos alapkamat olyan alacsony, amire korábban nem volt példa. Ez pedig legfeljebb a hiteladósoknak kedvező, a betéteseknek már annál kevésbé. Hivatalos adatok szerint az idén januári, évesített infláció 2,7 százalékos volt, de ez a szám nem tartalmazza például az építési költségek drasztikus emelkedésének a mértékét, mert azt a statisztikusok nem az inflációnál, a beruházásoknál veszik figyelembe, és még örülnek is, ha minél magasabb, mert akkor a GDP-t növeli. A KSH által mért 2,7 százalékos infláció nem tükrözi megfelelőképpen az alapvető élelmiszerek folyamatos áremelkedését, azt viszont igen, hogy a járványra való tekintettel ingyen lehet parkolni. 

Nem ösztönző

A mostani, alig látható banki betétkamatok aligha ösztönzik a családokat arra, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközeiket a pénzintézeteknél fialtassák, inkább otthon tartják készpénzben – ennek ma már egészségtelen mértékűvé duzzadása folyamatosan rekordot dönt. Az elmúlt év végén meghaladta a 7,33 ezer milliárd forintot, úgy, hogy 2020-ban több, mint 10 százalékkal növekedett. Manapság ennek nem az a korábbi félelem az oka, hogy az emberek nem érzik biztonságban a megtakarításaikat a pénzintézeteknél, hanem az alacsony kamat. Akár az is könnyedén előfordulhat, hogy a magyaroknak még azért is fizetniük kell a hitelintézetekben a pénzük megőrzéséért, hiszen ezért számlavezetési díjat és egyéb költségeket is felszámolnak, ami könnyedén „felfalhatja” a megszolgált kamatot is.

Pedig az alapkamat nem volt mindig ilyen mini. Tíz esztendővel ezelőtt még 7 százalékos volt a mértéke, amely a Matolcsy-korszak beköszöntével – több lépcsőben – 2016-ra 0,9 százalékosra olvadt, végül elérte a jelenleg is érvényes 0,6 százalékot. (Az eddigi legmagasabb mértékre az előző pénzügyi válság időszakában, 2008. októberében kúszott fel, amikor 11,5 százalékos volt a kamat.) 

Inflációveszély

 Az alapkamat hagyományosan előretekintő, a hazai hagyományok szerint négy negyedévre, és mértékével előzetesen kívánja megfékezni a várható inflációt. Most azonban ezek a kilátások egyáltalán nem mondhatóak rózsásnak. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője például arra számít, hogy a pénzromlás alakulását alapvetően befolyásoló olajárak idén felfelé kúsznak majd. Véleménye szerint a a jegybank elsősorban azt fogja nézni, hogy ez a drágulás beépül-e a termékek árába.

Hasonlóan vélekedtek az Equilor Befektetési Zrt. elemzői is, akik arra figyelmeztettek, hogy az élelmiszerek, a szeszes italok és a dohányáruk ára továbbra is lendületesen emelkedik, ráadásul a folyamat várhatóan az idei év további részében is fennmarad. Az is gerjeszti majd az inflációt, hogy a második negyedévben a lakossági kereslet várhatóan növekedni fog a különböző termékek iránt, aminek általában árnövelő hatása van. Az ipar, a különböző szolgáltatások, és nem utolsósorban a kereskedők a korábban elhalasztott áremeléseiket próbálják majd érvényesíteni. Elég csak 2020 nyarára gondolni, amikor az ismét működőképessé vált vendéglátóipari és belföldi turisztikai piac jelentős mértékű drágulással reagált a számukra kedvezővé alakuló lehetőségekre, amikről tavaly őszre végül kiderült, hogy csak átmenetiek voltak.

Bonta Miklós