Négyszer annyian nem dolgoznak a világban a járvány miatt, mint legutóbbi válság idején 

Nálunk harmadával nőtt a nem dolgozó fiatalok száma.

A 2009-es pénzügyi válsághoz képest a koronavírus okozta krízis a világ összes országában erőteljesen éreztette a hatását – írja a 444 az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (ILO) legfrissebb elemzése alapján.

A munkaidő kiesését egyrészt a munkaórák csökkentett száma, illetve a munkahelyek elvesztése okozta – 114 millió embernek kellett szembenéznie azzal, hogy nem tudott dolgozni, amit az ILO példátlan számnak nevezett.

A ténylegesen munkanélkülivé (és egyben munkakeresővé) vált dolgozók száma 33 millió volt. Korábbi munkaerőpiaci válságokhoz képest viszont most az inaktívak száma szökött az egekbe, rajtuk kívül álló okból 81 millióan nem tudtak dolgozni: kieshettek a munkaerőpiacról azért, mert például a járványhelyzetben elrendelt lezárások miatt otthon kellett maradniuk, vagy egyszerűen felhagytak a munkakereséssel.

A jelentés szerint a fiatalokat aránytalanul magasan érte a munkahelyvesztés – 8,7 százalékban -, míg a 25 éven felüli populációt csak 3,7 százalékban. Ez nemcsak azt jelenthette, hogy elvesztették az állásukat, hanem akár azt, hogy eleve be sem tudtak lépni a munkaerőpiacra. 

Kísértetiesen hasonlít tehát a helyzetük arra, amit a 2008-2009-es világválság alatt tapasztalt a milleniumi generáció – a tanulmány szerzői szerint súlyosbodhat a fiatalok munkaerőpiactól való elszakadása és emiatt fennáll a veszélye, hogy ez a korcsoport „elveszett generációvá” válik.

Magyarországon is a fiatalok jártak a legrosszabbul: a pályakezdők foglalkoztatási rátája például 32,4 százalékot zuhant.

Az elemzés további részletei a a 444 cikkében.