Kiemelt hírek

Odze György: Nem az ő napjaik

Published

on

Hát nem. A Fidesz, de legyünk nyíltak, pontosabban Orbán Viktor számára az utóbbi években a kommunikáció helyettesítette – sokszor szánalmas magyarázkodásokkal – a kormányzást.

Most azonban, úgy fest, ez kevés. Most a kommunikáció is hibázik, nem egységes, nem úgy működik, mint egy jól vezényelt zenekar, mert a tagjai már mind szólisták szeretnének lenni, és ráadásul hamisan játszanak. 

Maga a miniszterelnök kezdte a hamis játékot, amikor a Covid elleni védőoltásról azt mondta, hogy „mekkora pofont kapott Brüsszel, de Magyarország is, amiért a britek előbb kezdhetik a lakosság beoltását a vakcinájukkal (sic!), mint az EU tagországai, tehát „aki kilépett, az előbb tudja megvédeni saját polgárait a járványtól”. Ez két különböző dolog sunyi, önkéntes összemosása – ráadásul burkolt utalás egy magyar kilépési szándékra –, hiszen tudjuk, hogy a londoni kormányzat már hónapokkal ezelőtt megállapodott a világhírű Pfizer gyógyszerkutató és -gyártó cég vezetőivel, miközben mi még az orosz és a kínai oltóanyagot cserkésztük. Biztosan nem szólt neki Szijjártó Péter, hogy napokkal korábban „egyeztetett” Mihail Murasko orosz egyészségügyi miniszterrel, és köszönetet mondott, amiért „Magyarország elsőként kapta meg a Szputnyik V oltóanyag mintáját”. Ráadásul „orvosok és szakemberek az oltóanyag előállítását a helyszínen is tanulmányozhatják”. Ez is milyen érdekes, hogy Murasko nem kollégájával, a derék Káslerrel tárgyal, de hát tudjuk, hogy Szijjártó már beírta nevét a járványellenes harc nagykönyvébe a lélegeztetőgépek tömeges vásárlásával, és szakembernek tartja magát. 

Az is különös, hogy nem a Pfizer cégtől rendelünk, amelyik megállapodott az Európai Unióval 300 millió vakcina szállításáról, inkább a nevenincs orosz vagy kínai oltóanyagot keressük, nyilván „nemzeti érdekeink” védelmében. Mi cserkésző nép vagyunk és az is maradunk. 

Szijjártó amúgy is az első számú ön-szólista, korábban emlékeztette Joe Bident, az Egyesült Államok leendő elnökét „a fia ukrajnai korrupciós ügyeire”, és szinte figyelmeztette, hogy ne avatkozzon a virágzó magyar demokrácia ügyeibe. És mintha mindez nem lenne még elég, beletelefonált a romániai választásokba is, civódott az ukrán külügyminiszerrel és kioktatta az Unió egyik belga vezető tisztviselőjét arról, hogy „mi, lengyelek és magyarok biztosan harcoltunk annyit diktatúrák ellen a szabadságunkért, és tettünk annyit Európa egységéért, mint Belgium”. Érdekes mondat, kár, hogy csupa alaptalan állítás. Szomorú, hogy egy külügyminiszter ilyen veszekedésekkel tölti az idejét, ráadásul kiderül, hogy még a magyar történelmet sem ismeri, mert akkor tudhatná, hogy mi semmit sem tettünk Európa egységéért azon kívül, hogy éveken át az uniós tagságért álltunk sorba, majd az elmúlt tíz évben módszeresen, főleg belpolitikai indíttatásból bomlasztottuk a közösséget. 

Nem maradhat ki a kommunikációs kórusból Cecilia asszony, aki éppen igyekszik meggyőzni az embereket arról, hogy „ne válogassanak a vakcinák közül”, miközben a kormány még megállapodást sem kötött egyetlen oltóanyag szállításáról sem. Egyelőre csak cserkészünk. 

Kéretlenül ugyan, de vidéki száműzetésében megszólalt Lázár János is, a kotta szerint megint a nemzeti érdekeinkre hivatkozva javasolta a külföldi élelmiszer-áruházak kiüldözését, ami már korábban népszerű kádéenpés harci szólam is volt, akárcsak a vasárnapi boltbezárás, de hamisan szól most is, hiszen tudjuk, hogy nélkülük nem boldogulnánk. Hasonlóan hamis kommunikációs elem a „GDP 50 százalékát az autóipar biztosítja”, hiszen mindenki tudja, hogy ezek német összeszerelő-üzemek (példaként említhetném Dél-Koreát, ott japán összeszerelő-üzemekkel kezdték, és meg kell nézni, ma hol tartanak).
És akkor még itt a Szájer-ügy is. Erről a leghamisabb zenekari tag, Bogár László, régi MDF-es így ír: „Vannak problémák és vannak megoldások, csak meg kell találni őket. De ez a stabil és áttekinthető világ, ahol például evidencia, hogy egy dolog nem lehet egyszerre a tér és idő egész más pontjain, egy kiszámíthatatlanul fortyogó kvantumvilágra épül, ahol viszont éppen ennek az ellenkezője evidencia.” 

Világos beszéd.

És ráadásul a Reuters összekeverte a román Orbant a magyar Orbánnal. 

Valóban nem az ő napjaik.

 

Legnépszerűbb cikkeink

Exit mobile version