Csak pénze van a németeknek, de nincs kultúrájuk, jelentette ki Schmidt Mária

Könyve jelent meg a kormány kedvenc történészének, ebben osztotta meg gondolatait. 

Az MTI arról ír, hogy megjelent Schmidt Mária új könyve, az Országból haza. A szerző a megnyitón osztotta meg gondolatait. Szerinte a magyarság negyvenöt évig táplálta magát illúziókkal a Nyugattal kapcsolatban. Az első sokk akkor érte az országot, amikor felvettek minket az EU-ba – a nyugatiak nem foglalkoztak velünk, csak a saját, önző diskurzusuk szerint. „Szolidaritásról, testvériségről szó sem volt.” De amióta ezekkel az illúziókkal leszámoltunk, képesek vagyunk mi is érdekalapon közelíteni a partnereinkhez, mondta a történész, a Terror Háza igazgatója. Békés Márton történész, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója a kötetbemutatón kiemelte, hogy könyvében Schmidt Mária a magyar történelemtudományban egyedülálló kulcsmondatokban fogalmaz, hangzik az MTI mondata.

Schmidt Mária elmondása szerint a kommunizmus 45 éve alatt szerzett tapasztalatok ellenállóvá tették a magyarságot és egyfajta önvédelmi mechanizmussal vértezték fel. „Minket nem olyan egyszerű irányítani” – jegyezte meg.

Békés Márton szerint Nyugaton azt sem engedték meg, hogy a régió saját néven nevezze az 1990 körüli folyamatokat, amelyeket Schmidt Mária antikommunista forradalmaknak hív, ehelyett a normalizálódás, átrendeződés, esetleg a rendszerváltás szavakat használják, pedig sokkal többről van szó. (Antall József néhai miniszterelnök a rendszerváltoztatás szót szerette használni – a szerk.)

Schmidt szerint térségünk nem hidegháborús mellékszintér volt, hanem fő csatamező, a térségbeli népek ellenállási küzdelmeinek volt ez folyománya. Az 1989-es változásokért szerinte a térség lakói nap mint nap megszenvedtek, nem a semmiből beállt fordulat volt. 

Németországról lehúzta a vizes lepedőt Schmidt: súlyánál, gazdasági teljesítőképességénél fogva Európa vezető hatalma, de ehhez nincs sem védelmi képessége, sem „soft politikája”, egyedül a pénze van meg hozzá, de még kulturális téren „sincsenek sehol a németek” – mondta el a szerző. Szerinte a németek nem tudtak jól „birodalmat” építeni ezekben az években, Merkel elszalasztotta a lehetőségeket. 

Arra a kérdésre, hogy mit tart az elkövetkező tíz év legjobb és legrosszabb forgatókönyvének, Schmidt Mária elmondta, rossznak tartaná egyfajta „európai birodalom” kiépülését, mert azon belül a magyaroknak nem lenne nagy tere az érdekérvényesítésre. A jó forgatókönyv ezzel szemben az lenne, ha Magyarország meg tudná őrizni az önállóságát.

(MTI)