A hanuka rendkívüli karrierje

Kétség alig férhet hozzá, hogy hanuka ünnepe elképesztő karriert futott be. A Covid-19 előtti időkben a világ szinte minden nagyvárosában, New Yorktól Jeruzsálemig, Melbournetől Moszkváig, és persze Budapesten, Debrecenben, sőt tavaly még Szentendrén is hatalmas menórákon gyúltak meg az ünnep lángjai.

A nyugati világban, különösen az Egyesült Államokban, a hanuka igen széles körben ismert ünneppé vált. Az amerikai elnök a washingtoni Nemzeti Menóra meggyújtásán kívül minden évben hanuka-partit is rendez a Fehér Házban, az olyan nagyvárosokban, mint New York, a zsidó gyermekek szüleit gyakran meghívják az általános iskolai tantermekbe, hogy meséljenek a diákoknak hanukáról. Reptereken és bevásárlóközpontokban jelenik meg a jellegzetes nyolc ágú gyertyatartó, a klasszikus hanukai gyerekdal, a Dreidel, dreidel, dreidel pedig a South Park több epizódjában is szerepelt.

Carter elnök gyújtott elsőként hanukiát (a hanukai gyertyatartót hívják így a hanuka és a menóra szavak kombinálásával) hivatalos ünnepségen 1979-ben, a hagyományt pedig minden utána következő elnök tovább vitte, George W. Bush – túltéve elődjein – hanuka-partival lepte meg a kormányzat tagjait és a prominens amerikai zsidó vezetőket. Mára ez is hagyománnyá vált. Az utóbbi években egész Európában és hazánkban is kezd meghonosodni az ünnep, vezető politikusok, elnökök, miniszterelnökök és még a Pápa is minden évben hanukai videóüzenettel kedveskedik országa zsidó lakóinak.

De a hanuka nem csak a világot hódította meg, az ünnep a világűrbe is eljutott, Jeffrey Hoffman űrhajós ugyanis egy hanukiát és az ilyenkor szokásos dreidelt (magyar-jiddis nevén trendeli, avagy pörgettyű) is vitt magával az Endeavour űrsikló fedélzetére 1993-ban.

A világhódítás előtt

Ez a kedves, ugyanakkor mély üzenetet hordozó ünnep nem volt mindig ilyen széles körben ismert, és érdekes módon a hanukával szinte egy időpontban, a keresztények által ünnepelt karácsony „kereskedelmiesedésével” hódította meg a világot. Miután a karácsony egyszerre maradt vallási ünnep és folklór hagyomány, az asszimilálódni kívánó zsidók mind szélesebb körben engedték be otthonaikba a karácsonyfákat, és irigyelték meg a számos ajándékot a fa alatt és a kandalókon lógó zoknikban.

Az Egyesült Államokban a 19. század vége felé kezdtek zsidó vezetők e gyakorlatra panaszkodni és komoly erőfeszítéseket tettek a hanuka népszerűsítésére; a zsinagógák hanuka-partikat rendeztek, a vasárnapi iskolák pedig hanuka-versenyeket tartottak, a zsidó vezetők, rabbik, újságírók, sőt szervezetek egyre hangsúlyosabban kampányoltak a hanuka mellett. Dianne Ashton, a Rowan Egyetem vallástudományi professzora a Hanuka Amerikában című könyvében úgy fogalmaz: „A zsidó újságok arra biztatták a zsidó családokat, hogy vásároljanak ajándékokat a gyerekeknek hanukára, hogy a zsidó gyerekek ne irigyeljék keresztény barátaikat.” Mint a hős Makkabeusok korában, a hanuka fontos identitásmegőrző funkciót kapott. Különösen igaz volt ez a második világháború borzalmai után, amikor a túlélők jelentős része igyekezett maga mögött hagyni zsidóságát és hagyományait.

A legújabb ünnep

Hanuka azért érdemli ki a „legújabb” zsidó ünnep címet, mert alig több mint 2300 éves, egyike a posztbiblikus ünnepeknek, mely tulajdonképpen arról a zsidó szabadságharcról emlékezik meg, amit a vallásuktól erőszakosan megfosztott, az elnyomástól elkeseredett, de a hagyomány tüzét kialudni nem hagyó zsidó szabadságharcosok vívtak a görög kultúrát erőszakkal proponáló Szeleukida Birodalom túlerőben lévő seregei ellen.

A jeruzsálemi Szentélyt pogány bálványaikkal meggyalázó szeleukidáktól a hős Makkabeus család által vezetett hadsereg visszaszerezte a zsidó rituális élet központjaként funkcionáló Templomot és megtisztította azt a bűnös kegytárgyaktól. A szentélybéli szolgálat visszaállításához szükség volt azonban tiszta olíva olajra, amiből csak egy napnyi mennyiség állt rendelkezésre, további olaj elkészítése napokat vett igénybe. A történet szerint az egy napra elegendő olaj pont nyolc napig égett, míg új olajat nem tudtak sajtolni helyette. Ennek emlékezetére nyolc napon át minden este gyertyagyújtással emlékeznek a zsidó otthonokban és zsinagógákban a csodára, első nap egy, második nap kettő gyertyát meggyújtva egészen a nyolcadik estéig, amikor nyolc gyertya lángja világít.

FOTÓ | BRUZÁK NOÉMI–MTI

Identitásőrzés

Az események Talmudban és a rabbinikus irodalomban rögzített változata alapján a zsidók a Makkabeusokat hősöknek tekintették, akik a vallásszabadságért harcoltak egy elnyomó rendszerrel szemben. Azonban a történelmi feljegyzések ennél jóval összetettebb képet mutatnak, ez pedig segíthet megérteni azt, hogy miért éppen ez az ünnep a zsidó identitás leginkább kifejező eseménye.

Hanuka történetének legrészletesebb beszámolóit a Makkabeusok első és második könyveiben olvashatjuk. Ezek a könyvek apokrif iratok nem képezik részét a zsidó Bibliának – a Biblia könyveinek kanonizálása a hanuka-események előtt egy évszázaddal lezárult –, kortörténeti dokumentumként azonban fontos részletekkel szolgál a Makkabeusok vezette felkelésről. A Makkabeusok könyveinek tanúsága szerint a Makkabeusok nem csak, sőt főleg nem, a görögök ellen indultak harcba, hanem a görög kultúra által megbabonázott zsidó tömegek ellen, akik megszégyenítve őseik vallási törvényeit leborultak a görög kultúra kétségtelenül vonzó szimbólumai előtt. Aligha akad ezért sokatmondóbb esemény a zsidó történelemben, ha a zsidó identitás megtartásáért folyó küzdelmet kívánjuk ábrázolni.

A hanuka üzenete

Az identitásmegőrzésen túl azonban van a hanukának egy komoly egyetemes üzenete is, amely arra is választ adhat, miért hozta úgy a Gondviselés, hogy az olajmécsesekkel fényt adó hanukiák az év legsötétebb hónapjaiban gyúlnak meg. A fény és a sötétség küzdelme ugyanis ősi harc, ez pedig az emberiség minden népének és nemzedékének ismerős. 

Az „Egy gyertya fénye igen nagy sötétséget is képes eloszlatni” egy vallásokon és kultúrákon átívelő motívum, amit a monoteizmus adott a világnak. Míg az ókori görögök nem hittek a társadalmi szolidaritásban és megannyi istenüktől várták a leszakadtak sorsának jobbra fordulását, a zsidóságon keresztül meghonosított monoteista értékek azt hirdetik, hogy az embernek igenis kötelessége jó példával elöl járni, segíteni a rászorulókat, támogatni az elesetteket, és morális iránytűként viselkedni a tömegek számára.

Hanuka üzenete így könnyedén illeszthető az univerzális értékek tárházába, mondanivalója zsidónak és nem-zsidónak egyaránt hirdeti a moralitás bibliai erényét.

Megyeri A. Jonatán