Betett a járvány a műanyag elleni harcnak

A vírustól való félelem óriási fityiszt mutatott a környezetvédelemnek, és megfordította a trendeket: megnyílt a kapu a műanyagipari óriások előtt, akik a higiénia jelszava alatt csempészik vissza a hétköznapokba a Föld koporsószögeit. Mai lapszámunkban nemzetközi, holnap pedig magyar szempontból vizsgáljuk a helyzetet.

Az egyszer használatos nejlonzacskók élettartama sokszor nem több tíz percnél: beletesszük a reggelire szánt péksüteményt, amit aztán elmajszolunk a buszon, a munkahelyre beérve pedig rögtön dobjuk is a zacskót a szemetesbe, aztán ha onnan kikerül, évtizedekig szennyezhet. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) becslései szerint húsz évig is eltarthat, mire egy nejlonzacskó lebomlik az óceánban, de egy műanyag palack esetében ez az idő 450 év is lehet. A műanyagok ráadásul bekerülnek a táplálékláncba, és komoly pusztítást végeznek az élővilágban: mindenki hallott már a Texas állam méretű, óceánban úszó szemétszigetről, az elpusztult bálnák gyomrában talált több tíz kilónyi műanyagról, és arról, mennyi mikroműanyagot esznek meg az ember táplálékául szolgáló halak.

Visszavont szabályozás

Az ENSZ két éve tette közzé azt a tanulmányt, amely szerint 2018 júliusáig 127 ország fogadott el valamiféle törvényt az egyszer használatos műanyagok kezelésére. A legtöbb szabályozás a műanyagból készült tasakok, zacskók és szatyrok gyártására, használatára, kereskedelmére vagy adóztatására és az ebből keletkező szemét kezelésére vonatkozik. A legszigorúbb törvényt Kenya hozta, ahol a nejlonzacskók gyártásáért és értékesítéséért akár négy év börtönt, a használatáért akár egy évet, vagy 150 ezer forintnyi pénzbüntetést is lehet kapni.

A vírus okozta pánik azonban felforgatta a világot. Jó példa erre az Egyesült Államok, ahol a Starbucks már március elején közölte, hogy a koronavírus elleni harc jegyében nem töltenek kávét termoszokba és többször használatos poharakba – példáját a többi vendéglátós és élelmiszerlánc is követte. Március végén New Hampshire állam átmenetileg betiltotta a többször használatos szatyrokat, majd New York és számos más olyan állam állt át az eldobható csomagolóanyagokra, ahol korábban már betiltották, vagy be akarták tiltani azokat. Ráadásul jelenleg minden a műanyagok javára játszik. Az alapanyagul szolgáló olaj keresletcsökkenése miatt egyre olcsóbban lehet műanyagot előállítani, és egyre nőnek a csomagolóanyag-igények is. A baj az, hogy macerás dolog az újrahasznosítás, amit a piaci szereplők többsége kormányzati segítséggel végez. A Qubit portál adatai szerint a világon használt összes műanyagnak csupán körülbelül a tizedét hasznosítják újra. A műanyagiparban frissen előállított, „szűz” műanyag gyártása ugyanis nagyjából feleannyiból kijön, mint a műanyagoké.

Nem helytálló érv, hogy a környezetbarát technológiák drágák – reagált a témára Hunyadi Réka, a Greenpeace munkatársa. A Pesti Hírlapnak elmondta, senki nem árazza be a természet kizsigerelésének, vagy az olajkitermelés okozta ökológiai katasztrófák helyreállítási munkálatainak az árát, pedig az is kifejezhető lenne pénzben. A fenntartható megoldások szerinte azért drágábbak a káros termelési gyakorlatnál, mert az utóbbinak még mindig nagyobb a támogatása. Ha ez fordítva lenne, a környezetbarát lenne az olcsóbb – magyarázta el a szakember.

Higiénia?

Nem csoda, hogy az olajipari és műanyagipari vállalatok és lobbiszervezetek erőteljesen kezdték sulykolni azt a narratívát, hogy a többször használatos csomagolóanyagok nem higiénikusak. Köztük az egyik legnagyobb, az eldobható poharakat, evőeszközöket, ételhordókat, zacskókat és csomagolóanyagokat gyártó amerikai Plastics vezérigazgatója egyenesen odáig ment egy októberi nyilatkozatában, hogy „az egyszer használatos műanyagok az élet és a halál közötti különbséget jelentik a világjárvány idején”.

Hunyadi Réka elmondta, tévhit, hogy nem higiénikusak a többször használatos étel és italhordók, amit 18 ország több mint száz tudósa (köztük epidemiológusok, vegyészek, biológusok és orvosok is) megerősített nyáron aláírt nyilatkozatában. Szerintük a vírus elsősorban a levegőben terjedő cseppecskék belélegzésével fertőz. Viszont mivel a kórokozó műanyag felületen 1-2 napig is életben maradhat, a tároló edényeket érdemes rendszeresen forró vízzel elmosni. A Greenpeace szerint a nejlonáradat megállítására igenis van megoldás. Például a szelektív hulladékgyűjtési rendszer olyan szintre fejleszthető, hogy megvalósulhasson a körforgásos gazdaság, amit a PET-palackok és fémdobozok betétdíjának bevezetésével kell támogatni – tette hozzá.

Török Dániel