Kiemelt hírek

Kamala Harris már indulásával történelmet írt

Published

on

Azzal, hogy Joe Biden Kamala Harris kaliforniai szenátort választotta augusztusban alelnökjelöltjének, ő lett az USA történetének első színes bőrű női alelnöke. Az 55 éves, ügyészi múltja miatt „zsarunak” is becézett szenátor a jelölti vitákon csak megerősítette a róla kialakult képet, hogy nem szalad sírva a mosdóba, ha keménykednek vele.


Alelnök, most én beszélek! – erről a lefegyverző mondatról sokan megjegyezték maguknak Harrist, aki az alelnökjelöltek utah-i vitája során többször rendre utasította ellenfelét, Donald Trump legfőbb emberét, Mike Pence-t, megakadályozva ezzel, hogy az alelnök egyfolytában félbeszakítsa, ahogyan azt Trump tette Bidennel az első elnökjelölti tévévitán.

Joe Biden már a márciusi előválasztások során kijelentette, ha őt elnöknek jelölik, mindenképpen nőt választ maga mellé. Sokak szerint ugyanis kellett Biden mellé valaki, aki fellelkesítheti a párt fiatalabb szavazóit, főleg a feketéket és a nőket, akiknek nem lenne nagy kedvük megint egy idős, fehér férfira leadniuk a szavazatukat.

Harris Bidenhez képest politikai újoncnak számít Washingtonban. 2017 óta képviseli Kalifornia államot az amerikai szenátusban, karrierje nagy részét az igazságszolgáltatásban töltötte. Hét évig volt San Francisco ügyésze, majd megválasztották Kalifornia állam legfőbb ügyészének, és 2017-ben lett csak szenátor. Karriertörténetét megfűszerezi, hogy az értelmiségi bevándorló családban (édesanyja indiai, édesapja jamaicai) született politikus maga is elindult a 2020-as demokrata elnökjelöltségért, sőt, sokan a legesélyesebbnek tartották. Legemlékezetesebb fellépése az volt, amikor a tavaly nyári előválasztási vitán épp Joe Bidennek ment neki, számon kérte tőle az egykori alelnök évtizedekkel korábbi kijelentéseit a szegregációpárti politikusokkal való együttműködés szükségességéről. A jelenetet Trump is többször felemlegette, álságosnak, hamisnak és radikális baloldalinak nevezve a kaliforniai politikust.
Valójában Harris centrista politikus, ahogy Biden, bár nála haladóbb irányt képvisel. A kampányban ellenfelei azzal támadták, hogy hivatala korábban 1900 embert ítélt el marihuánával való visszaélésért, de csak nevetgélt, mikor arról kérdezték, fogyasztott-e valaha marihuánát. De felrótták neki azt is, hogy védelmébe vette a halálbüntetést. Ezzel szemben az alelnök büszke arra, hogy megreformálta az amerikai büntetőjogi rendszert, beindította az első országos rendőrségi faji előítéletek elleni programot, és támogatta az elítéltek munkához jutását.

Támogatottsága nem egységes, mert a párton belül egyre nagyobb befolyást szerző fiatal, baloldali progresszívek szerint az alelnök ügyészként biztonsági játékos volt, és nem vállalta be a keményebb igazságügyi reformokat. Később azonban a Black Lives Matters élharcosává vált: a rendőri intézkedés közben elhunyt afroamerikai George Floyd miatt kitört tüntetések idején az egyik bástyája lett a kongresszusban a rendőrség megreformálásáért folytatott harcnak, és ezzel elnyerte a balszárny tiszteletét is. Erre építve a következő érában Harrisre várhat az egyik legfontosabb feladat: az etnikai ellentétek rendezése.

Harris programjából szemezgetve látható, hogy támogatja a Green New Dealt, amely szigorú környezetvédelmi normákat szabna a vállalatokra, Bidenhez hasonlóan az egészségügyben kijavítva akarja továbbvinni az Obamacare-t, betiltaná a félautomata karabélyokat, támogatná az abortuszt, és megszüntetné az illegális határátlépés büntetőjogi következményeit (amivel Biden nem ért egyet), valamint segítené az illegális bevándorlókat az állampolgársághoz jutásban.

Harrist a szakértők biztonságos választásnak ítélték, mert a Biden bázisát adó mérsékelt feketék, diplomás nők és elővárosi fehérek számára személye megerősítő hatású. Emellett karizmatikus, energikus, jó politikai ösztönökkel rendelkező politikai személyiségnek tartják.
Nagy jövő áll előtte, hiszen a 78 éves elnök négy év múlva már valószínűleg nem akar újraindulni az elnökségért, így Harris kiválasztásával Biden valójában kijelölte a párt feltételezhető elnökjelöltjét a 2024-es választásokra.

Legnépszerűbb cikkeink

Exit mobile version