Közösségi kutatás indul a Nagy-korallzátonyon

Közösségi tudományos projekt vette kezdetét csütörtökön a Nagy-korallzátony felmérésére, melynek során a következő tíz hétben 100 fő zátonyról gyűjtenek vízalatti felvételeket több mint 30 hajóról.

A projektben ezen kívül bármilyen fényképezőgéppel rendelkező búvár részt vehet, turisták is. A képek a következő hónapban elérhetővé válnak online, hogy a hobbikutatók világszerte segíthessenek az adatelemzésben.

A 2300 kilométer hosszan elterülő, több mint háromezer önálló zátonyból álló Nagy-korallzátony a világ egyik legkülönlegesebb természeti képződménye, de csupán 5-10 százalékát vizsgálják rendszeresen.

Peter Mumby, a Queenslandi Egyetem professzora, a projekt tudományos vezetője elmondta, a tudósoknak és szakértőknek a lehető legtöbb információra van szükségük erről a hatalmas és távoli ökoszisztémáról ahhoz, hogy erőforrásaikat a lehető legjobban használják és összpontosítsák a korallzátony védelme érdekében.

„Az egészséges zátonyok az éves tömeges ívás idején sok korall-lárvát vagy bébikorallt bocsátanak ki, és fontos szerepet játszanak szomszédjaik állapotának javulásában olyan zavaró események után, mint amilyen a korallfehéredés” – mondta Mumby.

A Nagy-korallzátony számlálás projekt célja, hogy információt gyűjtsenek arról, hol vannak ezek a kulcsfontosságú forrást jelentő zátonyok.

A projektet a Nagy-Korallzátony Tengeri Park Hatóság, a Queenslandi Egyetem és az Ausztrál Tengerkutató Intézet közreműködésével valósítják meg.

(MTI)