Magyarország

Nem változik az alapkamat

Published

on

Ellenszavazat nélkül döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa arról, hogy 0,60 százalékon maradjon az alapkamat derül ki a szeptember 22-i ülés rövidített jegyzőkönyvéből, amelyet szerdán tettek közzé az MNB honlapján.

Az alapkamat 2016. május 25. óta állt 0,90 százalékon, majd a júniusi ülésen 0,75 százalékra mérsékelték, és júliusban lett 0,60 százalék.

Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB továbbra is a heti tenderek keretében határozza meg.

A monetáris tanács szerint az alapkamat 0,60 százalékos szintje fenntartható módon támogatja az árstabilitást, a pénzügyi stabilitás megőrzését és a gazdasági növekedés helyreállítását – olvasható a jegyzőkönyvben. A gyorsan változó gazdasági környezet miatt kiemelten fontosnak nevezték, hogy a rövid oldali hozamok biztonságos távolságban maradjanak a nullaközeli tartománytól. A gazdaság helyreállásával kialakuló inflációs hatásokat figyelni fogják, és készen állnak a megfelelő eszközök alkalmazására, amennyiben a kilátások megváltozása indokolttá tenné ezt.

A testület az utolsó negyedévben az inflációban csökkenést vár az üzemanyagárak mérséklődése miatt, és a gyenge kereslet miatt a következő negyedévekben is dezinflációs hatásokra számít. Az idei kilátásokat értékelve közölték, hogy a költségvetési hiány GDP-arányosan idén legfeljebb 7,5 százalék körül alakulhat növekvő államadósság, és a folyó fizetési mérleg egyenlegének kismértékű hiánya mellett. A GDP 5,1 és 6,8 százalék közötti mértékben csökkenhet éves szinten, jövőre viszont 4,4 és 6,8 százalék között bővülhet, és 2022 fordulóján elérheti a járvány előtti szintet.

A tanács szerint a makrogazdasági és a pénzpiaci folyamatokat továbbra is a koronavírus hatásai alakítják, bizonytalanná téve a világgazdasági kilátásokat. A tanácstagok szerint a járvány második hulláma bizonytalanná tette a makrogazdasági kilátásokat. Többen fölhívták a figyelmet arra is, hogy a külső gazdasági környezet kedvezőtlenül alakul, és a világ meghatározó jegybankjai hosszú távon fenntarthatják a laza monetáris kondíciókat. Egyetértettek abban is, hogy az inflációs kilátások szempontjából a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés növekedése jelenti a legnagyobb kockázatot. Az MNB – mint írták – el akarja elkerülni, hogy a globális piaci környezet bizonytalansága emelje az inflációs kockázatokat.

(MTI)

Legnépszerűbb cikkeink

Exit mobile version