Zárva lenni testidegen műfaj – Állatkertek a járvány alatt

Március közepétől egészen május elejéig, a veszélyhelyzet miatt az állatkertek is zárva tartottak, ráadásul ezek az intézmények kimaradtak a kormány turisztikai mentőcsomagjából, így állami segítségre nem számíthattak. Látogatót ugyan nem fogadtak, de a munkálatok továbbra is zajlottak a háttérben, hiszen az állatokat el kellett látni. A nyíregyházi, a debreceni, a győri állatkert munkatársait kérdeztük, milyen hatással volt ez az időszak az intézmény működésére, és magukra az állatokra.

Elég szerencsétlen időpontban zártak be egyik pillanatról a másikra az állatkertek, és ezzel megszűnt az egyik elsődleges bevételi forrásuk: a látogatók. Miként a győri Xantus János Állatkert munkatársától, Kiss Alíztól megtudtuk, mivel ebben az időszakban volt a húsvét és a májusi ünnepek, normál esetben ilyenkor több látogatóra szoktak számítani. A május végi iskolás kiránduló csoportok is növelik ezt a számot, így jelentős bevételtől estek el. „A zárvatartás közel ötven napja alatt közel 50 millió forintos hiány keletkezett. Ha arányaiban nézzük, akkor ezt a hiányt nem tudjuk kigazdálkodni, ezért a mindenkori tulajdonosok segítségére szorulnak a magyar állatkertek” – mondta lapunknak dr. Nagy Gergely Sándor, a Debrecenben található Nagyerdei Kultúrpark ügyvezető igazgatója. Ugyanakkor, mint megtudtuk tőle, az állatkert az önkormányzat tulajdonában van, így a várostól évről évre kapnak támogatást. Ebben a helyzetben mindenképp a tulajdonos segítségére szorultak, és szezon végig, tehát októberig rendelkeznek tartalékokkal. Hasonló a helyzet a Nyíregyházi Állatparkban is, aminek szintén az önkormányzat a tulajdonosa, és tőlük kértek segítséget.

A munka dandárja maradt

Persze mindez még nem fedezte volna az állatkertek költségeit, hiszen, ha van vendég, ha nincs, az intézmény üzemel, a park lakóinak enni kell adni, a dolgozókat ki kell fizetni. Ezért a nyíregyházi állatkertben – miként azt Gajdos László igazgató a Pesti Hírlapnak elmondta – úgynevezett fenntartó üzemmódra álltak át, ami azt jelentette, hogy csak a legszükségesebb dolgokra költöttek, így kb. a felére sikerült csökkenteniük a kiadásaikat. „Amikor ez kezdődött, március 16-án nagyon el voltunk keseredve. Elküldtük a biztonsági szolgálatot, a munkatársak átvették az éjjeli őrzést.”
Hasonló volt a helyzet Debrecenben is, miként dr. Nagy Gergely Sándor fogalmazott lapunknak: „a munka dandárja továbbra is fennállt. Pénztárosokra nyilván nem volt szükség, ők takarítói munkakörre váltottak át, mert kettős munkakörben dolgoznak. Mindenkinek volt feladata és munkája, a karbantartási munkálatokat gyorsabb tempóban tudtuk elvégezni így, hogy a látogatói forgalom nem akadályozta azt.” A győri állatkertben is kihasználták ezt a látogatóktól mentes időt, és olyan felújítási és karbantartási munkálatokat végeztek el, amiket csak a téli időszakban tudtak volna. Nyíregyházán az India-ház építését – amelynek épp a kellős közepén voltak, amikor be kellett zárni a parkot – könnyítette meg, hogy nem kellett a látogatókhoz igazítani a munkálatokat.

Az állatok is megérezték

Az újranyitással a látogatók is visszatértek Nyíregyházára szép lassan. Miként Gajdos Lászlótól megtudtuk, májusban húsz, júniusban ötven százaléka jött a látogatóknak a tavalyihoz képest. Júliusban azonban ez megemelkedett nyolcvan százalékra. Ám míg korábban a látogatók majdnem felét a szomszédos országok vendégei tették ki, ezek most javarészt elmaradtak. Debrecenben viszont az újranyitás óta nyolc százalékkal több látogató volt a tavalyi évhez képest, de az arányok itt is lényegesen megváltoztak, hiszen a külföldi vendégek elmaradtak, ami egy 15 százalékos bevételkiesést jelent. A győri állatkertben lényegesen nagyobb emelkedést tapasztaltak, itt húsz százalékkal volt több a látogató a korábbi évekhez képest.
Az állatkertek lakói mindenütt másként viselték a látogatók hiányát. A nyíregyházi állatkert igazgatója azt mondta, hogy az állatok számára nyugodtabb volt ez az időszak, érdekes módon viszont a debreceni állatkert néhány lakója – főként azok, amik közvetlen kapcsolatba kerültek korábban a látogatókkal – lényegesen több törődést és figyelmet igényelt a zárvatartás alatt. Ezzel szemben a győri állatkertben nem tapasztaltak változást, miként Kiss Alíz elmondta: „Az állatoknál nem volt megfigyelhető negatív hatás, ez az időszak semlegesen hatott rájuk.”

Készülnek a második hullámra

Kérdésünkre, hogy előfordult-e ilyen hosszú, több hónapos zárvatartás a parkok történetében, mindenki a világháborúkat hozta fel, mivel – miként dr. Nagy Gergely Sándor fogalmazott: – „Az állatkerteknek ez egy testidegen műfaj, hiszen az év 365 napján nyitva vannak.” Ezért is fontos, hogy miként készülnek fel arra, ha esetleg lesz második hullám, és ismét be kell zárni a parkokat. „Nehéz a vis maiorra felkészülni” – mondta dr. Nagy Gergely Sándor, ám hozzátette, hogy a második hullámot illetően szerencsés helyzetben vannak, hiszen most már van tapasztalatuk abban, miként lehet bővíteni a takarmány kapacitását és hogyan lehet megszervezni úgy a munkarendet, hogy ha valaki megfertőződik, akkor is legyen, aki ellátja állatokat. Emellett természetesen az anyagi háttér is fontos: „Igyekeztünk megerősíteni a támogató rendszerünket, hiszen nonprofit cég vagyunk. Állatkerteket nem lehet nyereségesen üzemeltetni, nem ezért hozták őket létre.”
Gajdos László a tartalékok fontosságát hangsúlyozta: „Ezt a nyarat már úgy csináltuk végig, hogy nem nagyon lazítottunk a takarékoskodáson. Amit most megtermelünk nyáron, úgy próbáljuk beosztani, hogy jövő tavaszig kihúzzuk belőle.”
Természetesen az állatkertek is igyekeznek mindent megtenni azért, hogy elejét vegyék a fertőzés terjedésének. Az egyetlen hivatalosan kötelező óvintézkedés a másfél méteres védőtávolság betartása, erre mindenhol felhívják a látogatók figyelmét, emellett számtalan helyre tettek ki kézfertőtlenítő állomásokat, és megkérik a látogatókat, hogy belső terekben viseljenek szájmaszkot.

(Cikkünk eredetileg a Pesti Hírlap nyomtatott, hétvégi kiadásában jelent meg.)