Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

De nehéz az iskolakezdés…

Zsigmond Viktória

Létrehozva:

Fotó: Balázs Attila/MTI

Három hét múlva kezdődik az iskola, és rengeteg még a bizonytalanság. Az állam a klasszikus iskolakezdésre készül – ez lenne jobb mindenkinek, de a tömeges távoktatási kényszer hatalmas problémát okozhat.

Úgy tűnik, hogy a hagyományos rend szerint kezdhetik meg a 2020‒2021-es tanévet a diákok. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint a „koronavírus-járvány hazai alakulása eddig kedvező, jelenleg nem indokolt a digitális oktatással helyettesíteni a hagyományos oktatást”. A kormány és az Operatív Törzs figyeli a járvány alakulását, és ha úgy ítélik meg, hogy szükséges, akkor további intézkedéseket hoznak. A szakszervezetek szerint viszont a kormány a tervekről nem kommunikál az intézmények felé, ahogy a hét elején még azt sem tudták pontosan, hogy miként fog kinézni az idei tanév. A Klebelsberg Központ (KK) azt közölte a Pesti Hírlappal, hogy „az iskolák részletes protokollt fognak kapni a járvány elleni védekezést segítő teendőkről az Emberi Erőforrások Minisztériumától, amely az iskolák mindennapos életével összefüggő kérdésekre is kitér”. Hozzátették: „A végleges protokollt valamennyi érintett intézményvezető és intézmény részére a minisztérium ki fogja küldeni.”

Az Emmi szerint „felelős szülői magatartással, az alapvető óvintézkedések betartásával elkerülhető az iskolákat érintő korlátozások bevezetése”. A veszélyhelyzet idején elrendelt tantermen kívüli, digitális munkarendben gyűjtött tapasztalatokat és eredményeket az Emmi, az iskolák, valamint a pedagógusok is elemzik, és szakmai egyeztetéseket követően a hagyományos iskolarend keretében is alkalmazzák.

Terveket akarnak az iskolák

„Hétfőn beszéltem iskolaigazgatókkal, akkor még semmiféle információt nem kaptam sehonnan” – kezdte Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szövetségének (PDSZ) elnökhelyettese. „Arról már hallottam, hogy a KRÉTA rendszert (a diákok digitális ellenőrzője – a szerk.) felkészítik arra, hogy ha mégis lesz digitális oktatás, akkor az működjön. Viszont ez nem egy tananyagra fejlesztett rendszer, hanem egy közigazgatási, adatvezető felület, ahol például a hiányzásokat vezetik” – mondta Komjáthy. Hozzátette, hogy az új Nemzeti alaptantervet kötelező bevezetni az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamnak. Viszont digitális oktatás esetén nincs terv arra, hogy ezt a tanárok hogyan tudják majd megoldani. Úgy látja, összességében elég frusztráltak a pedagógusok, és várják, hogy információkat kapjanak.

„Megértjük, hogy a hatóságok figyelik a járványhelyzetet, de ez nem elég.

A legjobb megoldás az lenne, ha lenne A és B terv, így ha minden érintett időben megismeri ezeket, akkor a második hullámnál gyorsan váltani lehetne egyikről a másikra” – mondta az elnökhelyettes.

Fotó: Kovács Tamás/MTI

Radó Péter oktatási szakértő szerint is szükség lehet a különböző tervekre, de mint mondta, a legnagyobb kihívás most az, hogy senki nem tudja, mire készüljön: „A kormány általában hallgat, nem mond semmit, de ebben az esetben, kivételesen és valószínűleg, azért csinálják ezt, mert nekik sincs ötletük. Nem lehet tudni, hogy egy hónap vagy 2 hét múlva hogyan fognak alakulni a számok. A legjobb az lenne, ha a kormány mindenféle variációra felkészülne. Az A terv az lehet, hogy a rendes oktatásra készülnek az iskolák, a B, hogy valamilyen hibrid megoldásra, a C pedig, hogy megint teljesen digitális oktatás lesz. Mindenképp drukkolni kell, hogy az A terv lépjen életbe, mert a rendszer nincs felkészülve a többire.”

Sok gyereknek nincs eszköze

Korábban Szűcs Tamás, a PDSZ időközben lemondott elnöke a digitális oktatással kapcsolatban azt mondta, hogy a tanárok jól vették az akadályokat. Komjáthy szerint a tapasztalat már megvan egy újabb digitális oktatáshoz, viszont az eszközök sok háztartásban nem megfelelőek. „Ha korábban egy tanárnak nem volt pénze például fejleszteni az eszközeit, amin tanít, akkor most sem lesz. Az azonban biztos, hogy ügyesebben fogják kezelni a különböző platformokat, és a korábbi három hónapot is hasznosítani tudják majd, ha arról lesz szó” – mondta Komjáthy. De a tavaszi digitális oktatásnál megmutatkozott az eszközök hiánya. „Volt olyan kis falusi iskola is, ahol a feladatlapokat az önkormányzat segítségével nyomtatták ki, és vitték el a gyereknek házhoz, hogy ki tudják azt tölteni, mert nem volt eszköz a digitális oktatáshoz. Erre is megoldást kellene találni.”

A KK lapunknak elküldött tájékoztatása szerint „a korábbi évek fejlesztéseinek köszönhetően a tankerületi központok fenntartásában lévő intézményekben 294 ezer digitális eszköz van jelenleg, és az iskolák rendelkeznek szélessávú internet-hozzáféréssel. Ahol szükséges volt és meg lehetett oldani, ott tavasszal is adtak használatra eszközöket az intézmények.”

Nincs szó távoktatásról
Komjáthy Anna szerint az is nehézséget okozott az iskoláknak, hogy kedden napközben még nem jelent meg a Magyar Közlönyben az iskolák idei évi rendje, ami nélkül nem tudják elfogadni az intézmények a munkarendet. Még aznap délután az Emmi pótolta a hiányosságot, azonban a megjelent rendeletben nem esik szó a digitális oktatás lehetőségéről. Csupán annyit írnak, hogy „a tanítási év lezárásának, a tanuló minősítésének, a magasabb évfolyamra lépésnek nem akadálya, ha az iskola a rendkívüli tanítási szünet elrendelése miatt kieső tanítási napokat nem tudja teljes egészében pótolni”. Ez a rész azonban minden évben szerepel a rendeletben.

Az aktuális nemzeti konzultációban egyébként a kormány arra a kérdésre is választ akar kapni, hogy a lakosság szerint legyen-e ingyenes internetelérés a járvány idején azoknak a családoknak, akik iskoláskorú gyermeket nevelnek, illetve a tanároknak. Dömötör Csaba államtitkár június eleji, Facebookra feltöltött videójában azt mondta, hogy azért fontos ez a kérdés, mert a távoktatás miatt a fokozott internethasználat „anyagi értelemben is nagy terhet jelent”. A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont adatai szerint a 6. évfolyamosok több mint 40 százaléka csak korlátozottan fér hozzá az eszközhöz. A 10. évfolyamosoknál ez az arány 30 százalék. A legtöbb technikai problémával rendelkező tanuló Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megyében él.

Feszültebb légkör

Bár most úgy tűnik, hogy a legkisebbek is beülhetnek az iskolapadba, kérdés, mi lesz velük akkor, ha ősszel digitális oktatást kell bevezetni, ugyanis az oktatási szakértő szerint nekik van a legnagyobb szükségük arra, hogy megtanítsák nekik a tananyagot. „Szerbiában például úgy döntöttek, hogy az alsósok bejárnak az iskolába, a felsősök viszont nem, ők távoktatásban lesznek, illetve a felsőbb évfolyamok felváltva járnak majd iskolába, hogy csökkentsék a létszámot” – mondta Radó. „Minél kisebb egy gyerek, annál nehezebben tanul önállóan, a digitális oktatásnál viszont fontos, hogy szülői segítség nélkül képesek legyenek a tanulásra. Az iskoláknak is úgy kellene működniük, hogy pici kortól kezdve erre készítik fel őket. De az intézmények a leckeírásra koncentrálnak, ami nem számít önálló feladatnak, mivel az iskolában átvett feladatokat kell otthon megcsinálni. Az önálló tanulás, kutatás, problémamegoldás lenne a cél, de a magyar közoktatás jellemzően nem ezt fejleszti.” A kisebb gyermekeknél pedig az is kérdés, hogy ha távoktatásra kell átállni, akkor hogyan fogadják majd a megszokott iskolás rendtől való eltérést.

„A gyerek számára a legfontosabb a kiszámíthatóság, a keretezettség és a megszokottság. A rutin megtörése okoz némi »fejtörést«, mivel akkor érzi igazán jól magát, ha tud egy rendszerhez igazodni” – mondta Makai Gábor klinikai szakpszichológus. Szerinte a kisebbek a koronavírus-járvány okozta helyzetet nem értelmi, hanem érzelmi szinten élik meg. „Nagyon sok fogalommal nincsenek tisztában, de azt érzik, hogy megtörik a biztonságos időszak. Társas lények vagyunk, ezért a társas kapcsolatok hiánya gyermekek esetében is fokozza a feszültséget, nyomottabbá, rosszkedvűbbé teszi őket is” – tette hozzá a szakpszichológus.

Ott állnak majd a családok egy fizetéssel?

A szülők számára is rendkívül bizonytalan az iskolakezdés, fogalmuk sincs, mihez kezdenek, ha újra távoktatás lesz. Sokuknak a három hónapos karantén alatt elfogyott a szabadság, ezért nem tudnának otthon maradni. „Az egyik lehetőség a fizetés nélküli szabadság, vagy ha van szakszervezet az adott munkahelyen, akkor meg lehet állapodni a munkáltatóval valamilyen megoldásban, ami kedvez a dolgozóknak is. Van félelmünk amiatt, hogy sokan fizetés nélküli szabadságra fognak kényszerülni” – mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. „Az a baj, hogy nincs szabály, és a mostani bértámogatási rendszer sem nyújt erre megoldást” – tette hozzá. Szerinte nem csak most van probléma a támogatással, mint mondta, már korábban is volt, és a szülők helyzete akkor sem volt megoldva.

Fotó: Illyés Tibor/MTI

„Többször kezdeményeztük a kormánynál, hogy a szülők ebben az esetben elmehessenek betegállományba, vagy lehessen jogszerűen ilyen esetben otthon az egyik szülő. Ajánlottuk azt is, hogy a bértámogatási rendszer legyen érvényes azokra is, akik nem tudnak bemenni dolgozni a távoktatás miatt. Egyik javaslatunkat sem fogadta meg a kormány. Az volt a válaszuk, hogy az iskolák és az óvodák biztosítanak gyermekfelügyeletet” – magyarázta Kordás. Szerinte a német modell – amit részben a magyar kormány is átvett – megadja azt, hogy ha a dolgozó sehogy nem tudja megoldani a gyermek elhelyezését, akkor legalább az egyik szülő csökkentett bérrel otthon maradhasson. Ez sokkal jobb mint a teljes pénzmegvonás.

„A magyar családok nincsenek arra berendezkedve, hogy egy jövedelemből meg tudjanak élni,

ezért a fizetetlen szabadság nem járható út. Augusztus végén lesz a kormánnyal találkozója a munkaadóknak és a szakszervezeteknek. Mi továbbra is fenn fogjuk tartani a javaslatot, hogy észszerű megoldást találjunk” – mondta a szakszervezeti vezető. Úgy folytatta: „A munkahelyek egy része nyitott a problémák megoldására, de abban már senki sem biztos, hogy erre készen is állnak. Központi megoldás, igaz, hogy még nincs, de munkahelytől függően a szülőknek lehet esélyük egy olyan megoldásra, ami a munkaadónak és a munkáltatónak is jó lehet.”

A szülők és gyerekek érdekvédelmét felvállaló Szülői Hang Közösség (SZHK) szerint a legtöbb család örülne, ha a gyermeke hagyományos módon tanulhatna, ugyanis a tavaszi távoktatás nagyon nagy tehertétel volt a családoknak. „Voltak persze példák arra is, hogy a tanulók sikeresen vették az akadályokat, és jól tudtak otthonról önállóan is dolgozni, de ez egyáltalán nem volt általános” – mondta Miklós György, az SZHK képviselője. „Különösen a kisebb gyermekek esetén nagy probléma a távoktatás, náluk mindenképpen segítségre van szükség, és nem minden szülő tudja átvenni a tanár szerepét, hiszen a legtöbb szülőnek ehhez nincs meg a megfelelő tudása, képzettsége. Azoknak, akik most kezdik el az iskolát, különösen fontos lenne, hogy bekapcsolódhassanak az új közösségbe.”

Hibridek lesznek az egyetemek
A magyar egyetemek többsége a koronavírus-járvány miatt új szabályokat hozott, többségük a hibrid rendszerre áll át, aminek lényege, hogy csak a kis létszámú órákat tartják meg személyesen.
– Az ELTE-n hibrid oktatára készülnek, bizonyos órákon részt kell majd vennie a hallgatóknak. Emellett az épületben kötelező lesz az arc eltakarása.
– A Corvinus Egyetem is a hibrid oktatás mellett döntött, 40 fő alatt személyes, afölött online órák lesznek.
– A Semmelweis Egyetemen az elsőéves hallgatóknak a beiratkozás előtt kötelező a PCR-teszt, amit az intézmény fog fizetni. A munkatársaknak és a hallgatóknak akkor kell tesztre menni, ha az elmúlt két hétben külföldön voltak. Egyébként itt is hibrid tanítást terveznek.
– A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen rendes oktatásra készülnek, de a veszélyeztetett tanárok és diákok ez alól felmentést kaphatnak.
– A Pécsi Tudományegyetemen rendes oktatás lesz, de azok a hallgatók, akik a járványhelyzet miatt nem tudnak megjelenni, online is csatlakozhatnak az órákhoz.
– Az Óbudai Egyetem online tanításra készül. Egyéni vagy csoportos konzultációt, szemináriumot, tantermi vagy laborgyakorlatot lehet személyesen is tartani, ahol a diáknak kötelező maszkot viselni.
– A Budapesti Metropolitan Egyetem is hibrid oktatásra készül. Az 50 főnél nagyobb órákat online tarthatják meg.
– A Károli Gáspár Egyetemen rendes oktatásra készülnek, de számolnak az esetleges online átállással is.
– A külföldi egyetemek is próbálnak a lehető legjobban felkészülni a tanévre. A brit Cambridge-i Egyetem például 2021-ig online oktatásra áll át, ahogy a University College London is. Utóbbinál viszont engedélyezik a kiscsoportos foglalkozásokat.

Miklós György szerint összességében sok tanulónál keletkeztek jelentős elmaradások több tárgyból is a távoktatás alatt, ezért szükség lenne arra, hogy az iskolák, tanárok rugalmasak lehessenek, és kapjanak időt, lehetőséget behozni az elmaradásokat. „Sajnos a tantervek nagyon feszesek és még a járványtól függetlenül is nehéz teljesíteni őket, szükséges lenne, hogy a tanárok a korábbinál nagyobb szabadságot kapjanak, és így az oktatást a gyermekek igényeihez, valós tudásszintjéhez és érdeklődéséhez igazítsák.”

Legnépszerűbb cikkeink