Az afganisztáni körzetek ellenőrzéséért harcol a kabuli vezetés és a tálibok

Három éve  a körzetek 60 százalékát tudhatta magáénak a kormány, ma már csak 40 százalékra van hatásuk. 

Az afganisztáni körzetek több mint felének ellenőrzéséért harcok folynak a kabuli vezetés és a radikális iszlamista tálibok között az ország 34 tartományában – derül ki a dpa német hírügynökség pénteken közzétett tanulmányából.

A kormányerők a körzetek alig 40 százalékát tartják teljes ellenőrzésük alatt. Az afganisztáni újjáépítés amerikai főbiztosa szerint három éve ez az arány még 60 százalék volt. Időközben a kabuli vezetés titkosította az adatokat.

Sok helyen a tálibok árnyékhatalmat építettek ki. A tartományi székhelyek bár kormánykézen vannak, az iszlamisták a háttérben tevékenykednek.

Csak kevés tartományi székhely van teljességgel a kormány ellenőrzése alatt. Kabul térségében található Bámiján és Pandzssir tartományokban az utóbbi időben nem voltak összecsapások, míg a fővárosi régióban csak szórványosan.

Különösen erős a tálibok jelenléte az ország északi részében, amely sokáig nyugodt térségnek számított. A szélsőségesek egykori fellegvárában, a déli Hilmend tartományban továbbra is súlyos harcok folynak.

A tálibok jórészt kábítószer-kereskedelemből és az ellenőrzésük alatt tartott területeken szedett adókból finanszírozzák fegyveres felkelésüket.

A szélsőséges iszlamisták 1996 és 2001 között irányították Afganisztánt, amíg a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követő amerikai beavatkozás el nem távolította őket a hatalomból. Azóta igyekeznek megdönteni a Nyugat támogatását élvező kabuli kormányt, amelyet Washington bábjának tartanak. Mindennek ellenére februárban Dohában megállapodást írtak alá az Egyesült Államokkal, ami a tálibok és a kabuli kormány közötti béketárgyalások megindítását is előírja egy fogolycserét követően.

A februári dohai megállapodás egyúttal kilátásba helyezi a nemzetközi haderő kivonását Afganisztánból biztonsági garanciákért cserébe. (MTI)