Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Archív cikkek

COVID‒19: a nem szívesen látott vendég

Tálos Lőrinc

Létrehozva:

Fontosak a magyar törzsvendégek, ők tudják életben tartani a vendéglátóhelyeket ‒ a turisták elmaradása viszont teljesen átalakítja a piacot. A járvány hosszú távú következményeit még senki nem meri megjósolni, de mindenki sötéten látja a helyzetet.

Minden másképpen működik a járvány óta

Aki a turista fősodorban építette az üzletét, az most nagyobb bajban van, Pest nincs jó bőrben – mondja Deli János, az óbudai Gléda vendéglő tulajdonosa. „A külföldi vendégeink jelentős része itt él, illetve magyar üzletemberek hozták hozzánk a külföldi partnereiket, hiszen egy magyar vonulatot képviselünk 21. századi interpretációban. Rengeteg klasszikussal dolgozunk, nem gondolunk újra semmit, hanem a mai konyhatechnológiát alkalmazva készítjük el azokat” – mondja. Szerinte megszorításokkal a víz felett lehet tartani a vállalkozást. „Csak öt napot vagyunk nyitva hét helyett, kevesebb emberrel dolgozunk, meg kellett tennünk azokat a lépéseket, hogy rentábilisak maradjunk, hiszen nem ugyanaz a forgalom, mint mielőtt bezártunk.”

Deli szerint fontosak a helyi törzsvendégek, akik visszajöttek, amikor újra kinyitottak. „Kerekes Sándor séffel, a Gléda másik tulajdonosával kimondottan az volt a célunk, hogy helyi közönségre építő éttermet nyissunk, pontosan azért, mert a turizmus nagyon törékeny dolog” – mondja. Minden eddigi mintázat felborult a járvány miatt. „20 éve dolgozom a szakmában, az utóbbi 10 évben tanácsadóként is megfordultam sok étteremben, másokat és a sajátomat is felépítettem, és most azt kell mondjam, hogy minden tapasztalatot sutba lehet dobni, mert ez egy olyan helyzet, amire nem volt még példa. Nyilván látjuk a folyamatokat, de Budapesten a nyár mindig gyengébb szokott lenni azoknak, akik nem a turistákra építkeznek, hiszen mindenki nyaral a Balatonon vagy az Adrián. Tavaly a hétvégék rosszak voltak, mert mindenki elment a városból, most pedig minden fordítva van.”

Hasonló tapasztalatokról számol be Horváth Tamás, aki két – egymástól alig száz méterre található – étterme közül nem a bejáratott, Michelin-csillagos Borkonyhát nyitotta újra, hanem a nemrég megnyílt Textúrát. „Semmi nem úgy működik, mint eddig. Régebben arról szólt a dolog, hogy Budán nyitni éttermet lutri, Pesten működnek a dolgok, most pedig Budán mennek jobban a dolgok. Nálunk nem az van, mint külföldön, hogy heti 3-4 alkalommal is elmennek az emberek étterembe, ebédre, vacsorára, üzleti találkozóra, Magyarországon inkább alkalomhoz fűződik az étterembe járás, mondjuk születésnaphoz. Ezek a vendégek inkább helyben keresnek éttermet, ezért a külső kerületekben a helyek hamarabb is talpra álltak, nem függtek ennyire a turistáktól, mint mi az V. kerületben.” Két okból döntöttek úgy, hogy csak a Textúrát fogják újranyitni. Az egyik, hogy jóval nagyobb hely, nagyobb a légtér, nem kell kivenni asztalokat. „A Borkonyha vendégeinek 90 százaléka külföldi volt, és a magyar vendégek fele is külföldi vendéget hozott. A Textúránál 70 százalék volt a magyarok száma, a megnyitása mögött is az állt, hogy a Borkonyha hetekre előre lefoglalva és telt házzal ment évek óta, és szerettük volna visszanyerni a magyar vendégeket” – mondja Horváth.

Más szempontból is megváltoztak a szokások: „Péntek-szombat-vasárnap a Balatonon, Egerben, Sopronban vagy akár Hévízen nemcsak hozzák, de meg is haladják a tavalyi számokat, a hétfő-kedd-szerda meg gyengébb, ami most a fővárosban erős, ahol eddig nekünk a péntek-szombat 3-4 hétre előre teli volt, most pedig pont fordítva” – mondja.

Nem áll jól a magyar fine dining szcéna, amely még mindig főleg külföldiekre tudott építeni. „Májusban a Michelin-csillagos éttermeknek világszinten csak 30-40 százaléka volt nyitva, ez most felment 70-75 százalékra. Itthon viszont a hat közül talán a Stand nyitott ki, a Costes Downtown meg csak azért, mert szerződése van a szállodával. Hiányzik 13 millió turista Magyarországról. Ha kinézek az utcára, korábban hat étterem volt, most ketten vagyunk nyitva” – mondja Horváth. Szerinte annak az étteremnek, amelynek nem sikerül túlélnie ezt az évet, az tönkre fog menni: „Ennek az arányát úgy 30 százalékra mondják és én is ezt gondolom” – fest nem túl biztató képet a Michelin-csillagos étterem tulajdonosa.

A zenés szórakozóhelyeknél is nagy a baj

„Lemondták a koncerteket, viszont meghatódva tapasztaljuk, hogy szerda esténként vannak vendégek a kertben, sokan dafke, támogató jelleggel jönnek” – mondja Ágoston Dániel a Városliget mellett található Dürer Kertről. „Most elsősorban kerthelyiségként funkcionálunk, a nyár nálunk a fesztiválszezon miatt nem szokott erős lenni, de az most elmarad. Jegyeladás viszont nincs, mert nincsenek koncertek – vagy csak ingyenesek a kertben –, és külföldi zenekarok sincsenek, márpedig a külföldi vendégek jellemzően a koncertekre jönnek, túlnyomóan magyar a közönségünk, de mondjuk egy svéd black metal bandánál megjelennek a skandinávok, goa bulikon ugyanígy főleg külföldiek vannak. Ez a része most kiesett a bevételeinknek, de elvegetálunk – mondja Ágoston, aki szerint a zenekarok nem nagyon fogják túlélni, ha nem viszik fel legalább 1000 főre 500-ról a határt: „Nekem DJ-ként nincs egy szabad hétvégém, de egy Middlemist Red vagy pláne egy Irie Maffia nem engedheti meg magának, hogy nem koncertezik.”

Több csapás is sújtja a bulinegyedet

„A gazdaságsegítő program segítséget jelentett, hiszen nem kellett járulékokat fizetni, de ha nem lettek volna tartalékaink – amit egyébként építkezésre szántunk –, akkor nem tudtuk volna megtartani az embereket. Ennek augusztus 1-től vége van, de a turisták nem fognak megjelenni elsejétől. Eddig nem kellett embereket elbocsátanunk, de hamarosan muszáj lesz. 92 ember dolgozott nálunk a nyári időszakban, egyébként 45. Ennek le kell mennem a felére, ez látszik, és ez nagyon szomorú. Eddig sírtunk egymás vállán, de ha nem lépem meg, akkor be kell zárnunk és a maradék ember sem kap pénzt” – ezt már Kápolnai Gábor mondja, aki több, különböző profilú helyet is üzemeltet a pesti bulinegyedben. „Az itt található szórakozóhelyek 60 százaléka biztonsággal tönkrement, gazdát fog cserélni” – mondja, hozzátéve, hogy az idei és a következő évben biztosan csak a magyar vendégekre számíthatnak, mivel az embereknek az utazási kedve és a pénze is elfogyott. „Az étteremben a vendégek 80 százaléka külföldi volt, de nem az angol bulituristák, hanem az idősebb, pénzesebb korosztály. A kocsmákban – Kőleves Kert, Mika, Mika Kert – más volt a helyzet. „A Kőleves kertben fele-fele volt a külföldiek és a magyarok aránya, nem engedtük be a bulituristákat, amiért a magyarok szerettek minket, ők maradtak, az étteremben viszont ötödére esett vissza a forgalom” – ismerteti a számokat. Kápolnai szerint emellett több olyan intézkedés is sújtja a szórakozó- és vendéglátóhelyeket, amelyek pont a turisták elmaradása és az általános gazdasági visszaesés miatt amúgy sem jó helyzetben találták meg a szektort. Ilyen például az eddig jellemző, a sörgyártó cégekkel kötött kizárólagos szerződések tiltása, mivel minden évben nagyon fontos injekció az általuk a kizárólagosságért cserébe adott marketingtámogatás. Ilyen továbbá, hogy nem vitték le az elviteles ételekre is az áfát öt százalékra, csak a helyben fogyasztottakra. Az áfacsökkentés ugyan jót tett a vendéglátóhelyeknek, de a járvány alatt ezt pont nem tudták kiélvezni, hiszen nem nyithattak ki, és csak az elvitel maradt. Harmadik csapásként az erzsébetvárosi bulirendeletet hozza fel Kápolnai. „Péntek este menjünk végig a Kazinczy utcán, 85 helyből nyitva van 20, és este tízkor már vége van a bulinak. Ez az általános helyzet és erre jött a rendelet, hogy éjfélkor be kell zárnunk, miközben a járvány előtt éjfél és kettő között termeltük meg a valódi nyereségünket. Ezt tényleg pont most kellett meglépni?” – kérdezi Kápolnai, aki szerint a bulinegyedben kialakult helyzettel lehet és kell is foglalkozni, de nem most, amikor a probléma más okokból megszűnt, a helyek viszont éppen tönkremennek.

Megmenekülhet a Hivatal

„Nekünk is megcsappant a forgalmunk, de minket a külföldiek elmaradása nem érintett annyira, mert főleg magyarokból áll a törzsközönségünk” – mondja Kőműves Zsófi, a Hivatal nevű Madách téri hely nevében. „Olyan 60 százalékon vagyunk, ami nem olyan rossz, mert a turistákra szakosodott helyeknél ugyanez 20-30 lehet. Ez a két-három hónap mindenkit kivéreztetett anyagilag, oké, hogy a magyaroknak mindig lesz alkoholra pénze, de mégis jobban megnézik mire, mennyit költenek, és ehhez jön a második hullám damoklészi kardja, ami itt lebeg felettünk” – vélekedik. A Hivatal a csendrendelet életbe lépése után tette ki az eladó feliratot, amelyről egy fotót is közzétettek a közösségi oldalukon, azzal a kommentárral, hogy „meguntuk”. „A Hivatalt nem azért akartuk eladni, mert anyagilag megsínylettük, bár az önkormányzati rendelet, az éjféli záróra, nekünk sem tett jót ebből a szempontból, hanem azért, mert az újranyitás után elkezdték követhetetlenül betartatni a szabályokat. Azelőtt semmilyen szabály nem volt a kerületben, aztán hirtelen azt sem tudtuk pontosan, hogy mit akarnak tőlünk, nekünk ebből a vegzálásból lett elegünk. Rémisztő volt, hogy heti több alkalommal jöttek a közteresek, fotózgattak, beleálltak a vendégekbe” – mondja Kőműves, aki arról is beszámolt a Pesti Hírlapnak, hogy most úgy tűnik, mégis maradnak. „A lakók is támogatnak minket, a vendégektől elképesztő szeretethullámot kaptunk és az önkormányzatnál is mindenki nagyon segítőkész volt. Nagyon nehezen engedem el ezt a történetet, mert mindig az álmom volt egy ilyen hely, ezért levettük a táblát.” Arra a kérdésre, hogy jó ötletnek tűnik-e pont most pénzt és energiát fektetni egy szórakozóhelybe, úgy válaszol, hogy „nem tűnik jó ötletnek, de a visszajelzések alapján nem lehet bezárni a Hivatalt, ami már egy intézmény, mint korábban a környéken a Wichmann volt a verhetetlen rántott húsos szendvicsekkel. Azt is az önmaguk szórakoztatására csinálták a srácok, nem a profitért. Egyszerűen nem szabad veszni hagyni ezt a helyet.”

Legnépszerűbb cikkeink