A vendégek bátorságpróbájától is függ, hány pincérnek lesz munkahelye a korlátozások után

A békeidőkhöz képest 50-60 százalékos kapacitással működnek az éttermek, ez azonban kevés ahhoz, hogy visszavegyék a két hónapja elbocsátott embereket.

Már rögtön az első nyitvatartási napon megrohamozták az emberek a budapesti vendéglátóhelyek teraszait. A cégek óvatosak, vannak, amelyek a korábbihoz képest csak jóval rövidebb ideig tartanak nyitva, ezt is a legforgalmasabb időszakra teszik. A kapacitás is jó esetben 50-60 százalékos, ugyanis egyelőre kevesebb embert tudnak leültetni. Felmerül a kérdés, hogy a korábban kirúgott embereknek most van-e esélye visszakerülni a munkahelyükre?

Minél nagyobb a forgalom, annál több ember kell

– Vannak üzletek, amelyek már kinyitottak rögtön hétfőn, más üzletek csak a hét közepétől fogadnak vendégeket, ezért még nem lehet megmondani, hogy milyen arányban fognak visszavenni embereket. Azt gondolom, hogy a munkanélküliek jelentős része egyelőre az is marad – magyarázta Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke. Hozzátette, szerinte ahhoz, hogy a dolgozók visszakapják a munkájukat, a vendégek hozzájárulása is szükséges, ugyanis minél nagyobb a forgalom, annál több emberre lesz szükség, és annál hatékonyabban tudják a béreket kitermelni a cégek.

Forrás: Shutterstock

– A kirúgások leginkább csak a nagy létszámú vendéglátó egységeket érintették. A családiasabb kis létszámúaknál nagyobb volt az összetartozás, a lojalitás, nem beszélve arról, hogy nekik nem kellett olyan sok bért kifizetni. A nagyobb cégeknek ez havonta akár több 10 vagy 100 milliós nagyságrendű, a kis egységeknek ennél jóval kisebb. Viszont azt hozzá kell tenni, hogy az üzemeltetők az elmúlt két hónapban ezt sokszor a saját vagyonukból fizették ki, mivel bevétel nem volt – mondta Kovács.

Lett volna megoldás?

Az elnök szerint a nagy cégeknek a létszámleépítésen kívül nem volt más választása, ugyanis nem jött létre olyan rendkívüli munkahelyi státusz, ami ezt megakadályozta volna. A kormány munkahelymegtartó programja sem bizonyult jónak a vendéglátók számára, ugyanis a májusi lehetőségről sokan lecsúsztak.

– A mi javaslatunk szerint erre a problémára egy, már említett rendkívüli munkajogi státuszt kellett volna létrehozni, hogy ne kelljen az embereket elküldeni, de ez nem így történt. A munkaadók nagyon szívesen megtartották volna a munkavállalójuk jelentős részét akkor, hogyha mindenféle teher nélkül ez tartható – magyarázta Kovács. Ennek a státusznak az lett volna a lényege, hogy a cégeknek csak szociális támogatást kellett volna fizetni, amit aztán a következő három évben levonhattak volna a szociális hozzájárulási adóból, így ez az összeg visszakerült volna a cégekhez.

Fotó: Mónus Márton/MTI

– Ezzel a módszerrel a munkanélküliek nem okoztak volna akkora terhet a munkanélküli hivataloknak, és az államnak sem azonnal kellett volna fizetni, hanem három év alatt fokozatosan, ahogy a cégek azt visszaforgatják a saját kasszájukba – fogalmazott az szakember.

Az árubeszerzéssel nem lesz baj

A vendéglátóhelyeknek hirtelen jött a kinyitás lehetősége, emiatt sokan hétfőn még csak felkészültek a vendégek fogadására. Nem mellesleg a kiürült raktárakat is fel kellett tölteni, legyen szó bárokról vagy éttermekről. Kovács László szerint azonban a beszállításban nem lesz akadály.

– A vírus megjelenésekor volt egy nagyon erős bevásárlási láz, ami elmúlt, majd az otthonlét miatt a kereslet is megcsappant bizonyos áruk iránt. A beszállítók pont ezért már keresik az igényeket, ugyanis náluk is felhalmozódhattak az áruk. Mindig vannak olyan áruk, amelyek éppen hiánycikknek számítanak, de ezen kívül egyáltalán nem tartok áruhiánytól – zárta az elnök.