Megszűnik a kulturális dolgozók közalkalmazotti státusza

Megszavazta a parlament azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében november 1-től megszűnik a kulturális dolgozók közalkalmazotti státusza. A szakszervezetek elbocsátási hullámtól tartanak.

A kormánytöbbség megszavazta a parlamentben Semjén Zsolt törvénymódosítási javaslatát, amelynek értelmében november 1-től megszűnik a kulturális dolgozók közalkalmazotti státusza. A javaslat indoklásában az szerepel, hogy annak célja „az állami és az önkormányzati közszolgáltatások hatékonyabb ellátása, a közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak jogviszonyainak a közszolgáltatás jellegéhez és tartalmához igazodó differenciálása, továbbá munkájának anyagi elismerése elősegítése, illetőleg a kulturális közszolgáltatások kiszélesítése és azoknak a 21. századi követelményeknek való megfelelése”. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma úgy fogalmazott, hogy „a közalkalmazotti bértábla 2008 óta nem változott, a közalkalmazotti jogviszony előmeneteli rendszerét pedig több szempontból kontraproduktív, nem nyújt biztonságos életpályát”.

Mint arról korábban hírt adtunk a kormány a húsvéti hosszú hétvégén véleményeztette szakszervezetekkel a kulturális területen dolgozók közalkalmazotti státuszának megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot. Boros Péterné az MKKSZ elnöke a Pesti Hírlap digitális kiadásának akkor úgy fogalmazott, hogy „a törvénymódosítás olyan állami, önkormányzati feladatokat – könyvtárak, múzeumok, levéltárak, közművelődési intézmények, színházak, nagyzenekarok fenntartása – érint, amelyek nem élnének meg piaci körülmények között, ám a társadalom szempontjából fontosak. Az ezeken a területen dolgozók eddig sem voltak túlfizetve, cserébe biztonságot kaptak, ezt jelentette a közalkalmazotti státusz és ezt venné el törvénymódosításról szóló javaslat. […] Nem az az igazi ok, amely a törvénymódosítás indoklásában szerepel, valójában forráskivonásról van szó, miközben mindenki összeteheti kezét-lábát, hogy vannak emberek, akik még hajlandók a kulturális szférában dolgozni.”

Viszló László munkajogász a tervezetről úgy nyilatkozott akkor lapunknak, hogy az alighanem egy nagyobb leépítési hullámot jelez előre a kulturális szférában, mivel sokkal könnyebb leépíteni azokat, akikre a Munka Törvénykönyve vonatkozik azoknál, akikre a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, hiszen a munkavállalókra érvényes 90 napos felmondási idő a közalkalmazottaknál, bizonyos esetekben akár 8 hónap is lehet és az állásfelajánlás kötelezettsége is megszűnne, ezek a különbségek pedig tíz százalékos leépítés esetén milliárdokat jelenthetnek.