Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Archív cikkek

A kormány elvenné a kulturális területen dolgozók közalkalmazotti státuszát

Csikász Brigitta

Létrehozva:

Fotó: Szallax / Wikipédia

A húsvéti hosszú hétvégén véleményeztette azt a törvényjavaslatot az MKKSZ – Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetével, amely elvenné a kulturális területen dolgozók közalkalmazotti státuszát. Az érdekképviselet sérelmezte, hogy a kormány a járványügyi helyzet idején lépett, amikor kevesebb  joggal rendelkeznek a munkavállalókért való kiállásban. A törvényjavaslatot a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete is elfogadhatatlannak tartja.

Négy napot kapott az MKKSZ arra, hogy véleményezze a kulturális közintézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatot. A szakszervezetnek április 14-én reggel fél kilencig kell megküldenie a válaszát az Emberi Erőforrások Minisztériumának. Ezt az érdekképviselet tette közzé a Facebook-oldalán április 10-én.

A 28 oldalas törvényjavaslat a közművelődésben, közgyűjteményeknél, levéltárban dolgozókat és az előadóművészeket érinti, akiknek a közalkalmazotti státusza munkaviszonnyá alakulna át. A törvény november elsejétől lépne életbe. A változtatás szükségességét a kormány azzal indokolta, hogy az elmúlt harminc évben a közalkalmazotti törvény „sok szempontból nem tudta követni a munkaerő-piaci és munkajogi változásokat, életszerűtlenné vált és széttöredezett szabályozást eredményezve”.

Emiatt tartják indokoltnak a kulturális ágazat dolgozóinak közalkalmazotti jogviszonyának munkaviszonnyá történő alakítását. „Ezáltal az egységes jogállásuk, munkavégzési feltételeik megteremtése, valamint az illetmény helyébe lépő munkabér kialakítása, azzal a garanciális rendelkezéssel, hogy az érintettek összességében nem kerülhetnek kedvezőtlenebb bérhelyzetbe, mint amit a hatályos szabályozás számukra jelenleg biztosít.”

Kollektív szerződéssel segítenének

A javaslatban az szerepel, hogy a munkáltatónak július 1-ig kell tájékoztatnia a közalkalmazottat a jogviszony átalakulásáról, majd július 15-ig új ajánlatot kell tennie. „A munkabér nem lehet alacsonyabb annál, amekkora összegre közalkalmazott illetményként – ideértve a fizetési osztály és a fizetési fokozat szerint megállapított illetményt, az illetménykiegészítést, az illetménypótlékot és a rendszeres keresetkiegészítést – 2020. október 31-én jogosult lenne.” Ekkor kötnék meg a szerződést.

A szakszervezet arra készül, hogy ilyen esetben kollektív szerződéskötéssel segítenek majd – mondta a Mércének adott nyilatkozatában az MKKSZ elnöke, Boros Péterné.

A törvénymódosítás létrehozná a regionális hatókörű könyvtárak rendszerét is, melyek „feladata többek között a határainkon túli magyarság könyvtári szolgáltatásainak támogatása, valamint a megyei hatókörű városi könyvtárak együttműködésének, ellátásának koordinálása”.

A javaslat tartalmazza az állami, illetve az önkormányzati feladatok elhatárolását is. Emiatt az MKKSZ elnöke reményét fejezte ki arra vonatkozólag, hogy ez nem azt jelenti, hogy csak bizonyos, az állam alá tartozó szolgáltatásokat fognak finanszírozni.

Boros Péterné megjegyezte azt is a Mércének, hogy a javaslat egyébként nem vonatkozik a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár dolgozóira, amelyet Szakály Sándor történész vezet.

A Veritas Intézet kapta meg a 2011-ben felszámolt 1956-os Intézet után hátramaradt Oral History Archívumot. A főigazgató Szakály Sándor több kijelentése is kritikát kapott, és volt olyan megnyilatkozása, ami miatt kormánypolitikusok is elhatárolódtak tőle. Ez volt az, amikor Szakály azt mondta, hogy a zsidó hallgatók oktatását korlátozó 1920-as numerus clausus törvény nem jogfosztó, hanem „jogkorlátozó törvény volt, miközben másoknak nagyobb lehetőséget biztosított”.

A szakszervezeti vezető felhívta a figyelmet a nyilatkozatában arra is, hogy a felhatalmazási törvényben kijelölt jogokat elviekben a kormány azért kapta, hogy a járvány elleni védekezésben ne legyen megkötve a kezük, viszont ehhez nem tartozik hozzá a munkajog átírása.

Hangsúlyozta, hogy „nem szeretnének lemondani a demokratikus jogukról, hogy vitát kezdeményezhessenek, és azt sem akarják, hogy a kormány a járványügyi helyzetben egyoldalú előnyre tegyen szert, viszont ők ilyenkor nem tudnak demonstrálni, sztrájkolni”. Borosné nem tartja jónak, hogy a törvényjavaslat olyan időszakban jelent meg, amikor csak véleményt nyilváníthatnak, de az érdekegyeztetést nem tudják megkezdeni.

A KKDSZ is nemtetszését fejezte ki

A törvényjavaslatot a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöksége elfogadhatatlannak tartja és érdemi egyeztetést követel. A Húsvét hétfőn kiadott közleményben az érdekvédelmi szervezet részéről hangsúlyozták, hogy a kulturális szféra dolgozóit eddig is alulfizették, de legalább kompenzálta őket valamennyire néhány juttatás, továbbá a közalkalmazottaknak járó biztonság és kiszámíthatóság.

Ha ez is elveszik, akkor sokan otthagyják a pályát, ráadásul az önkormányzatok forrásai különbözőek, ezért óriási különbségek lesznek az intézmények finanszírozásában és így színvonalában is – jegyezték meg.

A KKDSZ a szakmai kifogás közlése mellett az MKKSZ-hez hasonlóan nem ment el amellett, hogy a kormány a javaslat véleményeztetését a húsvéti munkaszünet idejére időzítette. „A „jó stílusérzékkel” húsvét ünnepének előestéjén, az utolsó vacsora napján az érdekképviseletekhez véleményezésre eljuttatott tervezet, ha megvalósul, valóban a kulturális szolgáltatások utolsó vacsorája lesz, melyet logikusan csak a kivégzés követhet.”

Húsvét hétfői közleményében pedig a KKDSZ hangot adott annak is miszerint félő, hogy a területet még több magasan kvalifikált szakember hagyja el, és sok, a közgyűjteményi, kulturális pálya iránt érdeklődő, tehetséges fiatal nem azt választja. A KKDSZ úgy látja, hogy az egységes szabályozás megszüntetése „az állami felelősségvállalás felmondása” a kulturális területen. Mindez az ágazatot fenntartó önkormányzatok anyagi képességei és szándékai függvényévé teszi a kulturális feladatellátást és annak minőségét.

Hangsúlyozták: ennek következtében egyenlőtlen és szűkülő lesz a feladatellátás, változó a minőség, romlanak a munka- és anyagi körülmények, az esélyegyenlőség, illetve az ország kulturális szétszakítottsága várható.

Végül az Emmi is megszólalt

A szakszervezetek tiltakozó hangvételű közleményeinek megjelenése után az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az MTI révén annak adott hangot, hogy a kulturális ágazat dolgozói közalkalmazotti jogviszonyának munkaviszonnyá alakítása egységes jogállást és egységes munkavégzési feltételeket teremt, az illetmény helyébe lépő munkabér kialakítása pedig garanciát jelent arra, hogy az érintettek összességében nem kerülhetnek kedvezőtlenebb bérhelyzetbe, mint amelyet a hatályos szabályozás számukra jelenleg biztosít.

Megjegyezték, hogy a kormány kiemelten fontosnak tartja a közszférában dolgozók megbecsülését, ezért az egészségügyi és az oktatási ágazatokat követően a harmadik meghatározó humánszektor, a kulturális szakterület béremeléséről is döntöttek.

Ezért a művészeti szervezeteknél, a közművelődési intézményeknél és a közgyűjteményeknél foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyváltásával párhuzamosan 2020-ban 6 százalékos béremelést hajtanak végre. Az intézkedés az állami és az önkormányzati intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottakra is kiterjed – írták. Az idei béremelés az Emmi szerint több mint ötmilliárd forint többletforrást jelent a szektornak. A béremelés január 1-ig visszamenőleg megilleti a közalkalmazotti státusból kilépő dolgozókat.

 

Legnépszerűbb cikkeink