Archív cikkek
Történelmi árulás, koncepciós per, az EP a probléma része – ezt nem mondta el ma Varga judit
Varga Judit igazságügyi miniszter a mai EP-ülésre közreadott, de el nem mondott beszédéből kiemeltük az érdekesebb részeket.
„Az Európai Parlament ma nem a megoldás, hanem a probléma része”
(…)
„Egy nagyszerű magyar politikai gondolkodó, Bibó István szavai szerint »demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, hogy nem félni: nem félni a más véleményűektől…«
Nevezheti-e magát demokratikusnak egy olyan intézmény, ahol nem magától értetődő, hogy meghallgatják a másik felet is?”
(A teljes Bibó-idézet egyébként: „Demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni: nem félni a más véleményűektől, a más nyelvűektől, a más fajúaktól, a forradalomtól, az összeesküvésektől, az ellenség ismeretlen gonosz szándékaitól, az ellenséges propagandától, a lekicsinyléstől és egyáltalán mindazoktól az imaginárius veszedelmektől, melyek azáltal válnak valódi veszedelmekké, hogy félünk tőlük.”)
(…)
„Nevezheti-e magát európainak egy olyan intézmény, amelyik a járvány elleni küzdelem legnehezebb időszakában támadja meg az egyik tagállamot, kérdőjelezi meg intézkedéseit, és ássa alá döntései legitimitását? Ez még ellenségek között sem szokványos eljárás,
az európai családon belül pedig történelmi árulás.”
(…)
„Nevezheti-e magát a jogállamiság letéteményesének egy olyan intézmény, amelyik a jogállamiságot politikai eszközzé, a kirekesztés és megosztás eszközévé tette?
Ma már pedig a tisztességes eljáráshoz való jogot sem biztosítják az Európai Unió egyik tagállamának.
A legrosszabb történelmi időkben zajló koncepciós pereknél is ügyeltek legalább arra, hogy a vádlott jelen legyen a tárgyaláson.”
(…)
„A (kormánynak adott veszélyhelyzeti – a szerk.) felhatalmazás sem időben, sem tartalmában nem korlátlan. A kormány rendkívüli jogkörét – a szükséges mértékben és elérni kívánt céllal arányosan – a járvány és káros hatásainak megelőzése, kezelése, felszámolása céljából gyakorolhatja.”
(…)
„A Magyarországon bevezetett rendkívüli intézkedések európai összehasonlításban nem számítanak egyedinek – legfeljebb abból a szempontból, hogy egyedüliként adnak többletjogosítványokat az országgyűlésnek az alkotmányos keretekhez képest.”
(…)
„A magyar kormány rendkívüli intézkedései nem korlátozzák a média tevékenységét, és nem érintik a véleménynyilvánítás szabadságát.”
(…)
„Magyarországgal szemben hónapok óta példátlan, összehangolt politikai kampány és hisztériakeltés zajlik. Nagyítóval kell keresni a józan hangot, az objektív értékelést és az elfogulatlan véleményt.”
(…)
„Mindent, amit ma mondunk vagy teszünk, azt az utókor az alapján fogja megítélni, hogy akadályozta vagy segítette-e a járvány elleni védekezést és Európa talpra állítását.”