Archív cikkek

Matolcsy György: Miért ne lehetne Szingapúr az új magyar jövőkép?

Published

on

Új jövőkép kellene Magyarországnak, és ez leginkább Szingapúr lehet, írja cikkében a jegybank elnöke. Matolcsy Györgynek a szingapúri miniszterelnök két dolgot ajánlott: a hatalom és méltóság vörös, valamint a vagyon és gazdagság arany színét kell csak jól használni a sikerhez. Az országban súlyos jogfosztások zajlanak, a férfiak közti meleg kapcsolat illegális, az állampolgárok alapjogai alapvetően sérülnek.

Magyarország számára megnyílik a lehetőség a szingapúri modell megépítésére Európában. Sőt, ahogy Szingapúrnak voltak kistigris társai, az egész V4 csoport számára megnyílik az európai kistigrissé válás történelmi szakasza – szögezi le a növekedés.hu-n hétfőn megjelent legfrissebb írásában Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke.

Matolcsy György szerint a mostani válság után új magyar jövőképre lesz szükség. Az elmúlt hónapok világjárványából és annak kezeléséből egy alapvető következtetést a jegybankelnök máris levonhatónak tart. Számára úgy tűnik, hogy Kelet-Ázsia jobban vizsgázik, mint a fejlett nyugati államok, az Európai Unió északi és keleti tagállamai pedig jobban kezelik az összetett egészségügyi, társadalmi és gazdasági válságot, mint a déliek.

Magyarországon a nyugati fejlettség beérését már nem csupán nyugati, hanem ázsiai politikai, társadalmi és gazdasági megoldások is segíthetik. A jegybankelnök nem tartja azonban tanácsosnak Kína, Japán vagy Dél-Korea sikeres mintáit célba venni, mert ami nagyban működik, nem biztos, hogy kicsiben is sikeres – így jut el Szingapúrhoz: „miért is ne lehetne a legsikeresebb ázsiai kistigris, Szingapúr az új magyar jövőkép?” – veti fel.

Egy társadalmi modellt azonban nem lehet egészében másolni, így a magyaroknak Szingapúr sikerének lényegét kell megérteniük, sőt újraépíteniük, itt Európában. A lényeget pedig abban foglalja össze a jegybankelnök, hogy Szingapúr egy kivételes földrajzi helyre épített egy igen vonzó világgazdasági logisztikai központot és folyamatosan fejlesztette működését, így a külföldi tőke, technológia és kereskedelem főszereplői számára egyre vonzóbb lett, végül megkerülhetetlenné vált. A titkok titka az, hogy jöttek ugyan válságok, de a modell receptjén nem változtattak. Javították, de nem cserélgették 4, 8 vagy 10 évenként – hangsúlyozza Matolcsy György.

„Szingapúr 25 év alatt, az 1980-as évek végére felzárkózott a fejlett országokhoz, mi csak az elmúlt 10 évben vettük erre az irányt. Érdemes ezért a 2020-as évtizedet újrakezdésként értékelnünk: legalább annyit kell változtatnunk mai működésünkben, mint amit megőrzünk az elmúlt 30 évből” – írja. Matolcsy György szerint a változtatás iránytűje legyen Szingapúr sikeres modellje, természetesen európai, sőt közép-európai sajátosságokkal.

„Szingapúr miniszterelnöke 20 évvel ezelőtt azt mondta nekem, hogy csak két színt kell jól használnotok a sikerhez: a hatalom és méltóság vörös, valamint a vagyon és gazdagság arany színét. Ők jól használták mindkettőt, most rajtunk a sor” – zárja írását Matolcsy György.

Szingapúr korlátozza a szólásszabadságot, írja az Amnesty International, és akár drogcsempészetért is kivégezhetnek valakit. A Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet is úgy látja, alapvetően sérülnek a helyeik alapjogai – a szólásszabadság, egyesülés, és az LMBTQ-jogok is: a férfiak közti kapcsolat illegális. A sajtó helyzete a Riporterek Határok Nélkül szervezet szerint nagyon rossz, a World Press Indexen az állam a 151. helyen áll.

Legnépszerűbb cikkeink

Exit mobile version