Archív cikkek
Megkapta a kormány a teljhatalmat a járványügyi védekezésre
Elfogadta az Országgyűlés a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt, a kormány a járvány általa kinyilvánítandó végéig bármilyen, általa a védekezéshez szükségesnek vélt intézkedést megtehet. Álhírterjesztésért akár 5 év börtönt is lehet kapni. Áder János pedig már alá is írta a törvényt.
Gyorsított parlamenti eljárás után elfogadta a fideszes parlamenti többség a kétharmados szavazati arányt igénylő, koronavírus-járvány elleni védekezésről szóló törvényt. A törvényt az ellenzék több szempontból támadta, az egyik az, hogy a kormány eldöntheti, mi minősül járványellenes intézkedésnek, a másik, hogy mivel nincs lejárata a különleges jogosítványoknak, nem tudni, mikor adná azokat vissza, és nem kéne elszámolnia a Parlamentnek az addigi döntéseivel. A sajtó megfélemlítésének rémét látja az ellenzék abban a lehetőségben, hogy a büntető törvénykönyv módosításával szigorúan büntethetővé válik az álhírterjesztés: három évig terjedő börtönnel, és ha nagy nyilvánosság előtt tenné mindezt, 1-5 év börtönnel.
A kormány azt mondja, ha be kellene számolnia a Parlamentnek, és egy esetleges tömeges megbetegedés a képviselők körében nem tenne ilyet lehetővé, mert nem tudnának beülni a Parlamentbe, akkor megbénulna és ellehetetlenülne a gyors cselekvés – az ellenzék szerint ezek a technikai problémák megoldhatóak lennének például online üléssel. A kormány szerint a javaslatban benne van, hogy a járványügyi veszélyhelyzet végéig lenne a törvény hatályban, tehát az nem ad korlátlan idejű felhatalmazást.
A törvény a járvány megelőzésére szükséges rendkívüli intézkedésekre adna a kormánynak felhatalmazást, és fenntartaná az eddigi korlátozásokat – szöveg szerint a kormány „rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat”. A kormány azzal támadta az ellenzéket, hogy nem segíti a védekezést – hét nappal korábban az ellenzék nem szavazta meg a törvény gyors megszavazásának lehetőségét, amihez négyötöd kellett volna.
Az ellenzék azt emelte ki, hogy a katasztrófavédelmi törvény is megadná a szükséges kereteket a különleges lépésekhez. Az eddig történtek – az országos tisztifőorvos rendelte el az intézkedéseket az elmúlt hétre – is ezt bizonyítják: nem kellett megnyitni az óvodákat, iskolákat, holott a kormányoldal azt mondta, az ellenzék akadékoskodása miatt, ezek megtörténnek majd. De a kormány is meghosszabbíthatja a rendeleteinek határidejét 15 naponként, erre most is joga van.
A veszélyhelyzet idején az Alkotmánybíróságnak lehetősége van felülvizsgálni a meghozott intézkedéseket, de a testületet semmilyen határidő nem köti ezekben.
A Parlament döntött arról is, hogy az állam későbbi fizetéssel átad épületeket a Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek.
Aláírta az államfő
A szavazás után nem sokkal Áder János is megszólalt: „A törvény megfelel az Alaptörvény előírásainak, nemzetközi szerződésbe nem ütközik, vele szemben megalapozott alkotmányos aggály nem támasztható. Ezért a mai napon elrendeltem a törvény kihirdetését.” Így a törvény már éjféltől hatályos. A köztársasági elnök külön megvizsgálta, korlátlan-e a kormány felhatalmazása a törvény szerint időben és tartalmilag. Mindkét kérdésre nemmel válaszolt, szerinte „az Országgyűlés ellenőrző szerepe, a kormány beszámolási kötelezettsége a járvány idején is megmarad”.