Meghalt Krzysztof Penderecki, világhírű lengyel zeneszerző

Nyolcvanhat éves korában, hosszú és súlyos betegség után vasárnap érte a halál.

Auschwitz, Jeruzsálem, Hirosima, Hollywood – csak néhány város azok közül, amelyeknek történelmi emlékezete és művészete egyaránt megihlette Krzysztof Pendereckit. Az egyik legnevesebb kortárs zeneszerzőt most szinte az egész világon gyászolják, halálhírét a lengyel médiára hivatkozva az MTI közölte.

Krzysztof Eugeniusz Penderecki a Krakkótól keletre fekvő Dębica városában született 1933. november 23-án. Tanulmányait a Krakkói Zeneakadémián végezte. Életében több mint 120 művet komponált, amelyek műfajukban a komolyzenei avantgardtól a tonális zenealkotásig terjednek – köztük négy opera és nyolc szimfónia. A világ akkor figyelt fel rá először, amikor megírta a hirosimai atomtámadás áldozatainak emléket állító Gyászéneket 1959-ben.

Zörejek, zajok, oratóriumok

Leghíresebb alkotásai közé tartozik a Münster katedrális megépítésének hétszázadik évfordulója alkalmából szerzett Lukács Passió (1963–1966), amely nemcsak újszerűsége, hanem az akkor még kommunista Lengyelországban szokatlan vallásos témaválasztása miatt is feltűnést keltett. Kiemelkedő műve az 1970-es gdanski sortűz áldozatainak emlékére született Lengyel rekviem (1980–1984) is.

Penderecki már fiatalon a zenei avantgárd egyik vezére lett. Korai műveibe, amelyek Webern, Boulez és Sztravinszkij hatását tükrözik, különleges hangzásokat (zörejeket, zajokat) is belekomponált. A Gyászének és a Lukács Passió után 1967-ben írta Dies Irae (Auschwitz oratórium) című kórusművét. A háromezer éves Jeruzsálem „születésnapjára” írt Jeruzsálem hét kapuja című monumentális kórusszimfóniájához egy tubafonnak nevezett hangszert is feltalált. Az 1960-as években felforgatta a zenei világot szokatlan hangközeivel, hangfürtjeivel, rendhagyó módon alkalmazott hangszerek korábban ismeretlen hangzásaival.

Ragyogás, Viharsziget, Twin Peaks

Az 1970-es évek közepétől azonban eltávolodott a formabontó technikáktól, és egyre „hagyományosabb”, a széles közönség által is befogadható darabokat írt. Zenéje hallható egyebek között a Stephen King regényéből készült Ragyogásban, az Ördögűző című horrorfilmben, David Lynch Veszett a világ és Inland Empire című alkotásaiban. Továbbá Andrzej Wajda a katyńi mészárlásról szóló történelmi drámájában, a Katyńban, illetve Martin Scorsese Viharszigetében és a Twin Peaks tévésorozat 2017-es új évadában.

Penderecki 1972 óta vezényelt is, gyakran dirigálta saját darabjait, mert úgy vélte: nem lehet hiteles zeneszerző, aki nem tudja beleképzelni magát az előadó helyzetébe.

Dedikálva Boldoczki Gábornak

Művészete elismeréseként a többi közt többszörös Grammy- és International Classical Music Awards klasszikus zenei díjas. A világ számos egyetemén tanított, több egyetem és akadémia tiszteletbeli doktora és tagja lett. Élete fő művének a dél-lengyelországi Tarnów melletti Luslawicében 2013-ban megnyílt, a nevét viselő európai zenei központot nevezte. Luslawicében saját tervezésű parkot is alapított, mintegy 2 ezer fafajtával.

Több kompozícióját kortárs muzsikus számára dedikálta: I. hegedűversenyét Isaac Stern mutatta be, fuvolaversenyét Jean-Pierre Rampalnak, II. hegedűversenyét Anne-Sophie Mutternek, egyik gordonkaversenyét Msztyiszlav Rosztropovicsnak ajánlotta.

Magyar művészekkel is ápolt kapcsolatot. Trombitaversenyt írt a még most is csak 44 éves, világhírű magyar trombitaművésznek, a budapesti Zeneakadémia trombitatanárának, Boldoczki Gábornak. A darabot éppen egy nappal Penderecki halála előtt töltötték fel a Krakkói Filharmónia Szimfonikus Zenekarának YouTube-csatornájára. 2014-ben magyar kórus is énekelt az Oratórium a békéért című Penderecki-mű brüsszeli bemutatóján. Többször járt Magyarországon is, legutóbb 2016-ban saját műveit vezényelte Budapesten, a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál egyik díszvendégeként.