Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Archív cikkek

Történelmi mélyponton a forint

Vámosi Ágoston

Létrehozva:

Tíz év alatt több mint húsz százalékkal gyengült a forint, és ma rekordmélyre került a hazai valuta árfolyama.

Aki 2010 februárjában külföldre utazott 270 forintot kellett egy euróért fizessen, de aki tegnap ment valutát váltani, már 340 forintot kellett leszurkolnia egyetlen euróért. Ez persze jó az exportra termelő cégeknek és az államnak is, hiszen többet érnek az uniós támogatások forintra számolva. A kormány kimondva-kimondatlanul a gyenge forintárfolyamban érdekelt. Ez ugyanis egyfajta mesterséges versenyképességet biztosít a gazdasági szereplőknek.

A cégeken és az államon kívül mindenki más csak veszít.

A forint gyengülésével párhuzamosan drágul minden termék, amit külföldről hoznak be. Az üzemanyagtól a boltokban kapható cikkekig hosszú a sor. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára azt mondta a Pesti Hírlapnak, hogy a különböző termékek árában még nem érezni egységesen drágulást. A teljesen import termékek, mint például a banán, a narancs, citrom ára viszont már felment valamennyire a gyenge forint miatt. Hogy mekkora ennek mértéke, nem lehet megbecsülni, mert más tényezők is befolyásolják az árat, és boltonként más és más lehet a konkrét ár. Az autók árában is megjelent a gyenge forint, itt is eltérő mértékű a drágulás.

Vannak a drágulás ellen ható erők is, hívja fel a figyelmet Vámos, a magasabb ár először általában a beszerzőnél jelentkezik. A kiskereskedelem már az éles verseny miatt megpróbálja visszafogni a drágulást: más forrás után néz, helyettesítő terméket választ vagy máshogy csökkent költséget. A főtitkár azt javasolja, nézzék az emberek a boltokat, mert tényleg eltérő árak lehetnek, kis figyelemmel lehet pénzt spórolni.

Akik jól járnak

Örülhetnek azok, akiket családtagja valamelyik uniós tagállamból támogat. Az Eurostat adatai szerint 2018-ban 808 millió eurót utaltak haza azok, akik tartósan valamelyik EU-s országban élnek. Ez másfél éve, 310-es átlagon számolva 250 milliárd 480 millió forint. Ugyan ez az összeg a mai árfolyamon érkezne, 24,2 milliárd forinttal többet érne.

Azok is jól járnak a forint gyengülésével, akik csak dolgozni járnak át az eurozónába. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly az ország nyugati részéből legalább 72 ezren ingáztak magyarországi otthonuk és ausztriai munkahelyük között. Az ő euróban kapott fizetésükért egyre többet vásárolhatnak idehaza, noha munkáltatójuk nem emelete a fizetésüket.

A Magyarországra látogató külföldiek kiélvezhetik a helyzetet. Tavaly az év első negyedévében 405 milliárd forintot költöttek el itthon a turisták. Most, ha egy fillérrel sem hoznak többet magukkal, mint 2019-ben, mégis 20 milliárd forinttal többet költhetnek.

Akik vakarhatják a fejüket

A külföldön tanuló diákok szülei azonban szívhatják a fogukat. 2018-ban 56 millió eurót utaltak Magyarországról uniós tagállamba. Ha a szülők azt szeretnék, hogy ugyanannyi euró érkezzen a gyerekhez ma, mint másfél éve, akkor 1,7 milliárd forinttal többért kell eurót vásárolniuk.

Pórul jár, aki most készül külföldre. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly átlagosan 12 500 forintot költött utazásai során naponta minden egyes magyar. Ennyiért egy évvel ezelőtt nagyjából 39 eurót lehetett kapni – ma már csak 36-ot. Megfordítva: ha nem akar lemondani semmiről, amit tavaly még megadott magának, akkor 13 260 forintot fog eltapsolni. Ez a 760 forintos összeg nem tűnik soknak, de egy négytagú család egyhetes nyaralása esetén már közel 22 ezer forintos pluszkiadásról beszélhetünk.

Dercsényi Dávid, Trencséni Dávid

Legnépszerűbb cikkeink