Connect with us

Fontos hírek

A roma gyerekek megalázása

Létrehozva:

A roma gyerekek iskolai szegregációja folyamatosan nő Magyarországon. Nem csak Gyöngyöspatán, ahol végletesen megalázóan valósult meg. A roma gyerekek minden nap szembesültek az elkülönítéssel, mert elzárva nem roma társaiktól külön emeleten kellett tanulniuk. Perük is egyedülálló volt. Több elítélő bírósági döntés volt már iskolafenntartókkal szemben szegregáció miatt, de a gyöngyöspataiak voltak az elsők, akik tömegesen, közösségi erővel álltak ki magukért és társaikért. A per tárgya az volt, hogy a szegregáció végleg elvette vagy legalább is csökkentette a gyerekek későbbi boldogulásának esélyeit. Abban is ők az elsők, hogy az állami szervek nem fizették ki nekik a jogerősen megítélt kártérítést határidőre. Pedig a pénz, bár nem képes meg nem történtté tenni az évekig fennálló jogsértést, mégis fontos lépés a tényleges és szimbolikus jóvátétel felé.

Az 50-es években Amerikában az első iskolai szegregációs per ítéletének legfontosabb állítása az volt, hogy ha egyenlőek is a feltételek az elkülönített oktatásban, a gyermekek etnikai alapon való elkülönítése más hasonló korú és képességű gyerekektől az alacsonyabb rendűség érzetét kelti a fekete gyerekekben. Ez pedig iskolai sikerességükben és önértékelésükben hátrányhoz és sérüléshez vezet. Ezzel szemben az integrált oktatás előnyeit számtalan kutatás bizonyította. Túl a szociális kompetenciák fejlesztésén, a PISA vizsgálatokon is rendre jobban teljesítenek azok az oktatási rendszerek, melyek iskolái nem válnak szét végletesen a gyerekek társadalmi háttere szerint. A magyar szétválik.

A roma gyerekek aránya lassan 15 százalék a tanköteles korúak között. Ha nem sújtaná őket a társadalom előítélete, az oktatási rendszer pedig befogadná őket, ennek nem lenne jelentősége.
De ha marad az elkülönítés, akkor képzetlen és kisebbségi érzéstől sérült tanulók tömege fog kikerülni az iskolarendszerből, és ugyanaz az etnikai megkülönböztetéstől terhes mélyszegénység vár rájuk, mint szüleikre. Szegregált oktatásból nem vezet út az egyetemre. Ma a romák 1-2 százaléka tud diplomát szerezni, és szinte kizárólag azok, akik nem romákkal jártak együtt iskolába. Az együtt tanulásnak nincs alternatívája. A kormány viszont egyre hangosabban mondja ki – hivatkozva a többségi társadalom igényeire –, hogy gettókba szorítva, elkülönítve szeretné látni a romákat.

Kende Ágnes

Legnépszerűbb cikkeink