1000 milliárddal tartozunk Kínának

Az Orbán-kormány 1000 milliárdos tartozást halmozott fel Kína felé, ami rejtett letéti számlákat kér és titokban is hitelez – állítja a 444.

A magyar kormányt szemlátomást egyáltalán nem zavarja, hogy egyre kiszolgáltatottabbá teszi az országot Kína felé – írja a 444. Az évről évre egyre erősödő kínai jelenlétet az Orbán-kormány egyre erősíti. Ennek első látványos momentuma a Budapest-Belgrád vasútvonal közös magyar-kínai projekt volt. Majd a diverzifikáció jegyében nyitottak a kínai befektetők felé a jüanban denominált állampapír-eladás formájában, aztán jött a Fudan Egyetem ötlete, majd a kínai – elsősorban akkumulátoripari – befektetések, amiket végül a Budapest utcáin grasszáló kínai rendőrökkel és egy nagy összegű kínai hitellel fejelt meg a kormány.

Kína egyre nagyobb befolyással bír

A kínai elnök, Hszi-Csin Ping májusi magyarországi látogatásakor a két ország vezetője 18 közös beruházásról szóló megegyezést írt alá a stratégiai partnerség jegyében. A megegyezés a következő projekteket érinti:

• kiterjesztik a magyar-kínai együttműködést a nukleáris ipar teljes spektrumára;
• megkezdik a Budapestet elkerülő vasúti gyűrű építésének előkészítését, amit korábban V0-körgyűrű néven emlegettek;
• elkezdik előkészíteni a Budapest belvárosát a ferihegyi reptérrel összekötő gyorsvasút projektjét;
• közösen fejlesztjük az elektromos autók töltőhálózatát;
• megkezdik Európa „legmodernebb, legnagyobb, legbiztonságosabb és leggyorsabb átengedést biztosító” határátkelőhelyének megépítését Magyarország és Szerbia között;
• megvizsgálják annak lehetőségét is a szerbek bevonásával, hogy kőolaj-vezeték létesüljön Magyarország és Szerbia között.

Egytől egyig rendkívül költséges beruházásokról van szó, melyekhez a forrást feltételezhetően – a Budapest-Belgrád vasútvonalhoz hasonló módon – nagyrészt kínai hitelből teremtené elő a kormány.

Már most hatalmas összeggel tartozunk Kínának

Az elmúlt három évben jelentős tartozást halmoztunk fel Kína felé. A 444 az ÁKK (Államadósság Kezelő Központ Zrt.) devizahitel-állományt részletező adatai szerint azt írja, az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank felé az idei második negyedév végén 71,79 milliárd forintos tartozása volt a magyar államnak, ezt 2022 utolsó negyedévében hívtuk le először, fél évvel korábban, 2022 második negyedévében már a Budapest-Belgrád vasútvonal építésére is érkezett hitelrész, mostanra erre a projektre már 341,6 milliárd forintot hívtunk le. (A 750 milliárd forintos beruházást 85 százalékban hitelből, 15 százalékban pedig önrészből valósítjuk meg.) Mint ismert, ezen túl a kormány idén tavasszal teljes titokban 1 milliárd eurónyi hitelt kért Kínától, ami a második negyedév végén 395,15 milliárd forinttal szerepel az ÁKK kimutatásában.

Ez mindösszesen 808 milliárd forintot tesz ki, ami a teljes magyar devizahitel-állománynak már a negyede.

Ha ez nem lenne elég, a magyar államnak jelenleg még 3 milliárd jüan értékű devizakötvényt kell idén és jövőre visszafizetnie kínai befektetőknek, ez jelenlegi árfolyamon mintegy 150 milliárd forintnak felel meg.

A lap felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarország devizatartalékai nagyon magasak, a több mint 47 milliárd euró, ami jelenleg kellő biztonságot nyújt hazánknak.

Vagyis Kína felé a teljes kitettségünk ma már az ezermilliárd forintot súrolja.

A lap arra is felhívja a figyelmet, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal megépítéséhez kínai-magyar vegyesvállalat jött létre. A lap példaként afrikai és montenegrói vegyes vállalatok működését említi, amik gyakorlatilag trójai falóként működnek, mivel az államháztartáson kívül, rejtve lehet általuk tartani az újabb hiteleket. Ezáltal gyakorlatilag olyan adósságspirálba kerül az ország, amelyből igen nehéz lesz kilábalni.

(Photo: Huang Jingwen / XINHUA / Xinhua via AFP)