Mi köze Lenin 100 éves holttestének az orosz-ukrán háborúhoz?

Amikor Lenin 1924 januárjában meghalt, testét ideiglenesen bebalzsamozták és tömegek látogatják meg Moszkvában évente. Lenin holtteste, illetve annak eltemetése politikai – és vallási érzékenységről szóló vita tárgya Oroszországban. Lenin szimbóluma rendszeresen előkerül az orosz-ukrán háborúban is.

Lenin 53 évesen halt meg, halálának körülményeiről számos összeesküvés-elmélet született. Voltak, akik méregre gyanakodtak, egy elterjedt városi legenda szerint pedig Lenin szifiliszbe halt bele, csak ezt a kommunista vezetés titkolta. A legvalószínűbb mégis az, hogy valóban agyvérzés okozta Vlagyimir Iljics halálát, ugyanis Lenin családja örökletes érrendszeri betegségekkel küzdött. Lenin egyébként azt akarta, hogy az édesanyja mellé temessék. Lenin holttestét 1924 közepén először egy fából készült mauzóleumban helyezték el. A végleges mauzóleum 1930-ban nyitotta meg kapuit és azóta is ott őrzik Lenin holttestét. Az orosz államnak évente mintegy 200 ezer dollárjába kerül, hogy Lenin holtteste látogatható legyen – írja a Telex.

Tavaly majdnem ellopták Lenin holttestét

Egy férfi annyira beivott, hogy megpróbált betörni a moszkvai Vörös téren található Lenin-mauzóleumba  és el akarta lopni Lenin holttestét tavaly február elején. A 42 éves moszkvai bútorszerelő az őrszobán be is vallotta, hogy el akarta lopni a bolsevik forradalom vezérének holttestét. Tettére nem tudott magyarázatot adni. Az elkövetőhöz mentőt hívtak, a TASZSZ hírügynökség tudósítása szerint alkohol okozta mentális zavart állapítottak meg nála.

Pincérek 1998. március 30-án egy moszkvai étteremben egy életnagyságú torta darabjait vágják és kínálják Vlagyimir Iljics Lenin orosz bolsevik forradalmi vezetőt ábrázoló, bebalzsamozott holttestét a nevét viselő mauzóleumban a moszkvai Vörös téren. A két méter hosszú és 80 centiméter széles tortát két moszkvai művész, Jurij Sábelnikov és Jurij Fasenko készítette. A figura elkészítéséhez 24 óra munkájuk, 50 kiló keksz és krém, valamint 220 krémrózsa kellett. Lenint a bemutató után azonnal megették. Fotó: VLADIMIR NOVIKOV / AFP

Az orosz politikában rendszeresen felmerül, hogy mi legyen Lenin holttestével

Egy korábbi választási kampányban például Kszenyija Szobcsak liberális jelölt azt ígérte, hogy, hogy győzelme esetén eltemeti Lenint. Ramzan Kádyrov csecsen elnök szerint nem helyes, hogy egy koporsó egy halottal „Oroszország szívében áll”. A kommunista párt álláspontja pedig az, hogy Lenint eltemetni „istenkáromlás” lenne. Vlagyimir Petrov leningrádi törvényhozó azt javasolta 2018-ban, hogy távolítsák el Vlagyimir Lenin bebalzsamozott holttestét a Moszkva központjában lévő mauzóleumból, és temessék el 2024-ben bekövetkezett halálának századik évfordulóján. Petrov szerint a Kreml mellett egy üvegszarkofág alatt nyugvó bolsevik forradalmárról továbbra is meg lehetne emlékezni egy viaszmásolattal. Ez azonban rövidre zárta az Oroszország Kommunistái nevű politikai pártot, amely jogi tanácsot kér arról, hogy egy ilyen javaslat gyűlöletet szít-e, sőt, sérti-e a vallási érzéseket. A párt bizottsági titkára, Szergej Malinkovics szerint az orosz büntető törvénykönyv két cikkelyét is megsértették, köztük a 148. cikkelyt, amely a „hívők érzelmeinek megsértéséről” szól – írja a Newsweek.  Petrov 2018-as javaslata elbukott, az orosz–ukrán háborúban megváltozott közhangulatban pedig aligha fogják eltemetni az egykori vezetőt.

Putyin: Ukrajna a Lenin vezette bolsevikok mesterséges terméke

Az orosz–ukrán háború 2022. február 24-i megindítása után Putyin többször kritizálta Lenint, amiért a Szovjetunió alakulásakor az ukránok saját Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságot (SZSZK) és ezzel több önállóságot kaphattak. Ukrajna államiságának kétségbe vonásánál is azt állította, hogy az ország csak a Lenin vezette bolsevikok mesterséges terméke. Lenin halálának századik évfordulójára az orosz állam nem készül külön programmal, a centenáriumhoz köthető időszakos pedig Szentpéterváron lesz.

Putyin szerint a Fekete-tenger partvidékének és a Krímnek Lenin előtt soha semmi köze nem volt Ukrajnához, Odessza pedig orosz város. Az orosz elnök azt hangoztatta, hogy az ukrajnai területek délkeleti része mindig is oroszbarát volt, a Fekete-tenger partvidékét, amely az orosz-török háborúk eredményeként került Oroszországhoz, Lenin adta oda Ukrajnának.

(Kiemelt képünkön: A kommunista párt tagjai részt vesznek a Vlagyimir Lenin mauzóleumánál tartott koszorúzási ünnepségen Lenin halálának 92. évfordulója alkalmából Moszkvában, Oroszországban 2016. január 21-én. Fotó: Nikita Shvetsov / ANADOLU AGENCY / Anadolu via AFP)