Kásler: Megelőztünk más országokat a terápia kidolgozásával

Nem akartak Svédország és Olaszország hibájába esni, ezért kellett kiüríteni a kórházi ágyakat Kásler Miklós szerint. Elmondta azt is, hogy a magyar terápiák sikeresnek bizonyulnak.

A Magyar Nemzetnek adott interjújában az emberi erőforrások minisztere azt mondta, hogy azért ürítették ki az ágyakat a magyar kórházakban, hogy ne kelljen olyan súlyos döntéseket hozni, mint Olaszországban, vagy Svédországban, akik elengedni kényszerültek az idős állampolgáraik kezét. „Ez itthon nem történhet meg” – fogalmazott Kásler.

Szó került arról is, hogy több ütemben tervezik újraindítani az egészségügyi rendszert. „Az első csomag május 4-én elindult, utána remélhetőleg három további ütem következhet, ha változatlanul koordinálni tudjuk a járványt. Az első csomagban azokat a beavatkozásokat kell kiválasztani, amelyeknél a legkevesebb rizikó áll fent az esetleges újrafertőződésre. Az első ütemhez hozzátartoznak a járóbeteg-rendelések, a fogászati rendelések és a különféle szűrések.”

A miniszter arról is beszélt, még kidolgozás alatt van, hogy a kórházak megemelkedett költségeit hogyan fogják finanszírozni, hozzátette: a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő a jelen körülmények között bázisfinanszírozást nyújt.

Szerinte megelőztük a többi országot az innovatív terápiás formák két klinikai vizsgálatával is. Az egyik a passzív immunizáció, amely az innovatív terápiás lehetőségek három kutatási irányának egyike. Ennek során „a betegségen már átesett és megfelelő immunválasszal rendelkező önkéntes donorok vérplazmáját gyűjtik össze, és azt feldolgozás után beadják a saját immunválasszal még nem rendelkező betegek keringésébe.” – mondta a miniszter, majd hozzátette, hogy ezzel a módszerrel már volt, akit sikerült lekapcsolni a lélegeztetőgépről.

A másik kezelési módszer az immunválasz túlkapását gátló terápia, amelynek lényege, hogy amikor a szervezet felveszi a küzdelmet a vírussal, bizonyos vérsejtek rövid idő alatt extrém mértékben fehérjejellegű vegyületeket juttatnak a véráramba, amelyek a megfertőzött és károsodott sejtek elleni immunválaszt szabályozzák. Ennek az úgynevezett citokinviharnak a bekövetkeztét állítják meg.

Az interjút azzal zárta, hogy a járvány hasznos tanulságokkal szolgál. „Rengeteg tapasztalatot vonhatunk le. Ezek tanulmányozásával eldönthetjük, hogy milyen területen lehet és kell majd változtatni a járvány megszűnése után.”