Sorsolással döntenek a képviselőjelöltekről

Péntek délután sorsolják ki az egyéni választókerületi bizottságokban, hogy a képviselőjelöltek milyen sorrendben kövessék egymást a szavazólapokon.

A 106 választókerületben a testületek szabadon határozhatnak a sorsolás módjáról, akár kalapból is kihúzhatják a jelöltek nevét. 

A sorsolások nyilvánosak, éppen úgy, mint a bizottságok ülései, így az újságírók és a jelöltek, illetve azok képviselői is részt vehetnek az eseményen.

A sorsolások azért kezdődnek pénteken 16 óra után, mert ekkor jár le a határideje a jelöltek ajánlóívein összegyűlt aláírások leadásának. Az 500 érvényes ajánlást összegyűjtők hivatalos jelöltté válnak, és felkerülnek egyéni választókerületük szavazólapjára. A választási bizottságok a már nyilvántartásba vett és a határidőig bejelentett jelöltek sorrendjét sorsolják ki. A választási eljárási törvény a jelöltek közötti esélyegyenlőség érvényesülése miatt írja elő a jelöltek szavazólapi sorrendjének kisorsolását, a jogszabály azonban nem határozza meg a sorsolás módját. Ha a sorsolást követően valamely jelöltet mégsem veszik nyilvántartásba, akkor a nevét törlik a listáról, de a szavazólapon maradó jelöltek egymáshoz viszonyított sorrendje nem változik.

Ha egy szavazólapon több jelölt neve azonos, akkor a név után zárójelben fel kell tüntetni a születési évüket, ha pedig az is megegyezik, a lakcímük szerinti település, majd, ha az is azonos, akkor a foglalkozásuk feltüntetésével kell megkülönböztetni őket a szavazólapon.

A  jelöltek neve mellett a jelölőszervezetek logóját is fel kell tüntetni egy 20 milliméter magas, 40 milliméter széles területen.
Az országos listán szereplő pártok sorrendjéről a Nemzeti Választási Bizottság dönt szombaton 16 óra után, ekkor jár le ugyanis a listaállítási határidő.

MTI / PH