Reneszánszát éli a sörfőzés

A forradalmi hullám a rendszerváltás után érkezett meg Magyarországra, hatása pedig igazából a 2000-es években kezdett érződni.

A XX. század közepéig a gyenge minőségű sörök domináltak a világ sörpiacain, az Egyesült Államokban élő sörkedvelők egy része viszont elégedetlen volt a kínálattal, így otthon kezdtek kísérletezni, kutatva az új ízek és fajták után. Ezek a vállalkozókedvű „gerillák” sörforradalmat indítottak Amerikában, ami lassan elterjedt az egész világon. 

Mikor Rizmajer József, a Rizmajer Sörfőzde és a Rizmajer Sörház tulajdonosa az 1990-es években elindította a vállalkozását, még a lager sör egyeduralma volt jellemző a magyar piacon. „25 éve indítottam a vállalkozásomat, ekkor még csak hallásból ismertük itthon a különböző sörkülönlegességeket” – idézte fel a Pesti Hírlapnak. 

Otthon kezdték

A 90-es években nyíltak meg az első kisüzemi sörfőzdék Magyarországon, és a vállalkozó is ennek hatására lépett. „Egyből megtetszett az ötlet. Ekkor még nem indult meg az itthoni sörfőzés, a köztudatban volt egy világos és egy barna sör, aminek a receptjét meg kell venni, aztán legyártjuk. Aztán ahogy tapasztalatokat gyűjtöttem, megláttam, hogy itt sincs semmi kőbe vésve, kísérletezni kell. Több kollégám, aki innovációs vénával volt megáldva, a 2000-es évek fele kutatni kezdett az új receptek után és bizony, először otthon főzték meg az italaikat” – mondta a kezdetekről.

Az úttörők kísérletezésének hatására újabb sörök jelentek meg a piacon, először az IPA- és a gyümölcsös sörök terjedtek el. A 2010-es évek körül, ahogy az internet térnyerésével már egyszerűbb volt beszerezni különböző sörfőzőszetteket, esetleg receptekhez jutni, a termékfejlesztés még inkább dübörgött. Rizmajer erre így emlékszik: „Rájöttünk, hogy az új sörfajtákkal olyan fogyasztókat lehet megfogni, akiket eddig nem. Bevallom, először én is azt hittem, hogy az IPA-t senki nem fogja keresni. Aztán kaptuk a jó recepteket, és megláttuk, hogy ebben tényleg van fantázia, és lesz rá kereslet. Egyébként a Rizmajer Sörház zászlóshajós söreit is ekkortájt sikerült megalkotni”.

Nem pálinka

Az otthoni sörfőzés azóta is nagyon gyakori jelenség, de a vállalkozó úgy tapasztalja, hogy az igazán jó „gerillák” lassan elfogynak, hiszen legtöbbjük már vagy saját sörfőzdét nyitott vagy társult egyhez. „Sokan szeretnek otthon sört főzni, de ez nem olyan, mint a bor vagy a pálinkafőzés. Van egy nagy hátránya, a 10 liter pálinkát szépen be lehet osztani, viszont ha valaki ügyes, és valóban meg tud csinálni 10 liternyi sört, szomorúan megtapasztalja, hogy azt egy délután alatt megissza a haverjaival” – vélekedett Rizmajer, aki szerint gyakori, hogy a kísérletezők beleunnak az otthoni főzőcskézésbe. „Ilyenkor kopogtatnak a sörfőzdék ajtaján a receptjeikkel. Egyébként nekünk is sikerült így – ráadásul nagyon finom – sörökhöz jutnunk” – tette hozzá.
A sörforradalom megtette hatását, ahogy a boroknak, úgy mostanra a söröknek is egyre nagyobb a presztízse, és megvan a maga kultúrája is. Mára a legtöbb sörfajtához saját pohárfajta tartozik, a lagereket a klasszikus söröspoharakban, azaz füles kriglikben szolgálják fel, a belga dubbelek, trippelek és quadruppelek pohara a „tulipán”, a búzasörökhöz pedig kifejlesztették a búzasörös korsókat.

Saját üzletben saját sör

A sör minőségének javulásával elterjedt az is, hogy nem jéghidegen szolgálják fel a folyékony kenyeret, hiszen úgy nem érezni ízét, még a lagereket is (fajtától függően), 4-8 fok közé ajánlott lehűteni.

A mára kialakult sörkultúrához a gasztronómia is elkezdett igazodni. A lágerekhez gyakran a csípős fogásokat ajánlják, így egy lager sörhöz kifejezetten passzolhat akár a magyar konyha kínálata is. A búzasöröket leginkább szárnyasok és halételek mellé érdemes felszolgálni, a Porter sörhöz pedig a vörös húsok illenek. 

Egyébként Rizmajer szerint a sörforradalommal a lagerek nem mentek ki a divatból. „Ha az ember elmegy sörözni, szívesen megkóstol egy-két különlegességet, de azokból nem lehet túl sokat meginni. A mi vendégeink is igénylik őket, de a fogyasztás nagy részét a lager sörök teszik ki, bár úgy tapasztalom, hogy egyre nagyobb az igény a különlegességekre is. Mi is igyekszünk idényjelleggel új söröket kínálni, nyáron jönnek majd a trópusi IPA-k” – mondta a sörfőző.

Rizmajer József két vállalkozása, a sörfőzde és a vendéglátó vállalkozás természetesen összekapcsolódnak. „Németországban is az jellemző, hogy a kis sörfőzdéknek van egy mintaboltjuk, ahol árulják a söreiket. Mi ezt a vonalat próbáljuk követni, és úgy látom, akkor tud az ember igazán jót és jól csinálni, ha a saját sörét a saját boltjában árulja” – vélekedett.

Cserdi Dóra