Pokoli a helyzet Mianmarban

Kínának és Oroszországnak sem jött rosszul a katonai puccs Mianmarban.

Miközben az utcán szinte naponta lőnek civil tüntetők közé, a világ tétlenül figyel.

Csaknem hatszáz civil esett áldozatául az állami hadsereg kegyetlen fellépésének Mianmarban február eleje óta. A 168.hu által megkérdezett Délkelet-Ázsia-szakértő, Háda Béla szerint a civilekkel szembeni fellépés a közeljövőben még erőszakosabbá válhat, mivel a katonák nem számítottak ilyen mértékű ellenállásra.

A függetlenség ára

„A jelenlegi helyzet megértéséhez érdemes tudni, hogy a hadsereg az ország 1948-as függetlenné válása óta kiemelkedő politikai intézménynek számít Mianmarban” – magyarázta a szakértő. Ennek oka, hogy az ország a megalakulásától kezdve soknemzetiségű állam, ahol a nemzetiségi csoportok egy része mindig is igyekezett elszakadni, vagy legalább önálló befolyási övezetet kiépíteni. Ezt a gyakran polgárháborús állapotot a fegyveres erőknek kellett kezelni. A szakértő szerint ennek köszönhető, hogy Mianmar történelmében csak rövid időszakok szóltak arról, hogy civilek irányítják az országot.

Háda Béla azt mondja, az első katonai hátterű hatalomátvétel még 1962-ben történt, akkor épp szocialista díszletek között. Amikor aztán 1988-ben az álszocialista rendszer megrendült, újabb katonai hatalomátvétel következett, ám ekkor már egyértelmű és közvetlen uralmat épített ki a hadsereg.

A katonai diktatúra 2008 és 2010 között egy új alkotmány elfogadásával lényegesen szelídebbé vált. A 2010-es évek elején megszilárduló félig demokratikus rendszerben a kormány arcai alapvetően civilek voltak, noha az alkotmány számos, a hadsereg számára fontos garanciát tartalmazott.

Ilyen garancia volt, hogy a törvényhozás egynegyedét a fegyveres erők főparancsnoka nevezte ki, gyakorlatilag minden választási procedúra nélkül. Emellett bizonyos miniszteri pozíciókat is csak katonákkal lehetett betölteni: így a belügyi, a honvédelmi és a határtérség ügyeivel foglalkozó tárcát. A hadseregen múlt az államfő jelölésnek folyamata is, az elnöknek, de legalább az egyik alelnöknek szintén katonának kellett lennie. Az állam kül- és biztonságpolitikáját felülvezérlő Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács 11 tagja közül 6 szintén katona volt. Idén február 1-jén ezt a félig katonai, félig civil politikai berendezkedést törölte el a hadsereg, amikor erőszakkal átvette a hatalmat.

Tiszta választások

A mianmari rendszer lényeges eleme, hogy a fegyveres erők felelősek az alkotmány érvényesítéséért. Vagyis, ha az államot bármi veszély fenyegeti, akkor ők jogosultak fellépni. 2017-ben a muszlim vallású rohingya kisebbség elleni népirtást is erre hivatkozva hajtották végre, és erre hivatkoztak idén a februári hatalomátvételkor.

„A hadsereg azt állította, hogy a tavaly november 8-i választásokat elcsalták. A csalások kivizsgálását a kormány megtagadta, így megalakulása erőszakos hatalomátvételnek minősül” – magyarázta Háda Béla. A hadsereg így gyakorlatilag az alkotmányosság őrének szerepében hajthatta végre a katonai puccsot.

A szakértő azt mondja, a mianmari választásokon komolyabb visszaélésekre nem volt bizonyíték. A Nemzeti Liga a Demokráciáért nevű civil ernyőszervezet – a februárban fogságba ejtett Nobel-békedíjas államtanácsos, Aung Szan Szú Kjí irányításával – nagyjából hetven százalékos többséget szerzett a törvényhozásban. A hadseregnek a szakértő szerint az szúrhatta a szemét, hogy az általuk kreált Szövetségi Szolidaritás és Fejlődés Pártja jelentősen visszaesett: A 440 fős alsóházban mindössze 26, a 224 fős felsőházban pedig csak 7 képviselői helyet sikerült szerezniük. És ez még akkor is kevés, ha figyelembe vesszük az alkotmányban rögzített egynegyedes szabályt.

A világ tétlen

„Joe Biden kormánya mind Kínának, mind Oroszországnak megüzente, hogy fel kíván lépni az antidemokratikus folyamatok ellen. Mianmarban most kialakul egy olyan rendszer, amely az amerikaiakkal szemben barátságtalan, tehát nyilvánvalóan az orosz és a kínai érdekek szempontjából hasznos. Oroszország és Kína így tehát megakadályozta az ENSZ Biztonsági Tanácsának mindenféle határozatát Mianmarral összefüggésben” – ismertette a helyzet világpolitikai oldalát Háda Béla, aki szerint ilyen módon ENSZ békefenntartók telepítése szóba sem kerülhet.

A kínai befolyás a szakértő szerint amúgy is hatalmas Mianmarban, hiszen az ország nyersanyagkincseinek jelentős része Kínában talál piacra. Ebben vannak a kínai luxusipar számára fontos termékek, de ide tartozik a mianmari partvidéken kibányászott kőolaj és földgáz, amely csővezetéken keresztül Kína Jünnan tartományába kerül. Oroszországnak ennél valamivel kisebb befolyása van az országban, ám az orosz fegyvereladások így is szépen fölfutottak az elmúlt tíz évben Mianmarban. Aung Szan Szú Kjí kormányzása idején összesen 807 millió dollár értékű orosz fegyvert vásároltak. A fegyveres erők így kívánták ellensúlyozni a kínai haditechnikai fölényt.

„A katonai hatalomátvétel Mianmarban történelmileg messze nem újdonság. Ami érdekessé tette az eseményt, hogy a társadalom nagyon erősen megszervezte az ellenállását, és úgy tűnik, hogy a katonák ezt alábecsülték” – mondta Háda Béla. Egyelőre ez működik, és mind a két fél a másik kifulladásra játszik. Jó esély van rá, hogy a civilek fáradnak ki előbb, mivel a katonák olyan alternatív forrásokkal rendelkeznek az ország gazdaságán belül, amelyet részben el tudnak szeparálni az ellenállási mozgalomtól, így az ő életük valamivel kevésbé, vagy lassabban megy tönkre. 

168.hu / PH