Magyarázza a BDPST Group, miért belezte ki a Mahart-székházat

Állítják, azért belezték ki a világörökségi területen fekvő volt Mahart-székházat, mert a helyszínen nem volt megoldható a restaurálás, az örökségvédelem. A városvédő szerint ez nem így működik. 

Gyakorlatilag csak a homlokzati falai maradtak meg az egykori Mahart-székház épületének, illetve az egész háztömbnek, írta meg a 24.hu. A székház műemléki védettség alatt áll egyedi kiképzése miatt, a hajózási vállalat székházának épülete kívülről és belülről is a hajózást szimbolizáló és arra visszautaló formákkal van, volt tele. Az épületet hotellé alakítják át, de 30 luxuslakás is helyet kap itt, valamint kaszinó és étterem is lesz a tetőn. Ahogy a 24.hu emlékeztet, a miniszterelnök veje, Tiborcz István és Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérigazgatójának közös üzlete a fejlesztés, amit a BDPST Group végez.

A cég 2016-ban szerezte meg az egykori Mahart-székházat, illetve mellette a volt takarékbanki épületet és a Futura-házat, a kormány pedig 2018-ban rendelettel is megsegítette a projektet: nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásnak minősítette, és engedélyt adott arra, hogy a belső tereket teljesen átalakítsa, azaz kibelezze. De máshogy is segített: 8,4 milliárd forint hitelt adott rá a 100 százalékos állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Bank. A kivitelezést az állami megrendelésekben nem szűkölködő Market Zrt. végzi.

2019-ben megkapta a projekt az építési engedélyt, áprilisban pedig az Icomos kérte, hogy függesszék fel a beruházást. Az Icomos az Unesco szerve, és a világörökségi területeket védi, menedzseli. A Duna-part ilyen, tehát annak 1 kilométeres körzetében történő építészeti átalakításokat egyeztetni kell vele. Azt írták jelentésükben, hogy a projekt leírása alapján a homlokzat, az előtér, a lépcsőház és néhány fal változatlan állapotban marad, azonban az épület más részeit lebontják, a tetőre pedig egy bárt építenek. Hozzátették: az épület tervezett átépítése egyértelműen nagy fenyegetést jelent az autentikusságára. 

A cég 2019-ben igyekezett mindenkit megnyugtatni. „A beruházás során a BDPST Group az egyes, korhű, restaurálási feladatokhoz kapcsolódó kihívások mellett szigorúan ügyel arra, hogy az épületkomplexum meghatározó részei műemlékvédelem alatt állnak” – írták akkor a hvg.hu megkeresésére.

Azt ígérték, felújítják és megóvják a külső és belső építészeti emlékeket.

A Pesti Hírlap most megkereste a céget, hogy magyarázatot adjanak az épületbelsők szinte teljes elbontására. A BDPST Group azt írta válaszában, hogy „elkötelezett Budapest épített örökségének, építészeti értékeinek megőrzése és ápolása mellett”. Ugyanakkor maguk is elismerik, hogy a három különböző korszakból származó épületet egybenyitják, „a belváros három patinás, különböző építéstörténetű és homlokzatú épületének felújítása, korszerűsítése, egységbefoglalása és komplex hotel- és lakásfunkcióval való megtöltése történik a műemlékvédelmi előírások és a hosszú távú építészeti értékmegőrzés legteljesebb figyelembevételével”.

A bontásokról azt írta a cég, hogy „vannak olyan épületelemek, amelyek restaurálására a technológiai adottságok miatt a helyszínen nincs mód, és csak specializált műhelyekben történhet meg, ezeket ideiglenesen elbontják, és az elemek teljes körű restaurálása után építik újra”. Hozzátették: a közelmúlt más, hasonló nagyszabású, belvárosi műemléki fejlesztéseinél is hasonló eljárást lehetett látni, ami egy általánosan bevett gyakorlat a műemléki ingatlan-felújításoknál”.

Bizonyos részeket óhatatlanul módosítani kell a mai előírások (tűzvédelem, gépészet, fűtési- és szellőzési rendszerek, Nébih-előírások) miatt. A kormányhivatal örökségvédelmi hivatala folyamatosan ellenőrzi az építkezést, és konzultál a felújítással kapcsolatban a céggel. A munkát egy művészettörténeti szakértő által összeállított értékleltár mentén végzik, ez határozza meg, hogy az épületben mi védendő, megőrzendő, és mi nem, valamint a felújítás módjának tekintetében is eligazítást ad.

Ráday Mihály városvédő szerint ilyen nincs, ezt a házat kibelezték, nem pedig helyreállítják. „A helyreállításra vannak jó példák a fővárosban és vidéken is. Már szinte rom volt – például – a Hungária Fürdő épülete, ahol mindent helyreállítottak, amit lehetett” – mondta. Az a baj Ráday szerint, hogy nincsenek meg a szükséges eszközök a műemlékek védelméhez, rendes helyreállításához: hiányzik a rendes jogi szabályozás, kellene egy szervezet, ami megmondja, mit és hogyan, és fontos volna az elrettentő erejű büntetések bevezetése, de emellett az is, hogy pénzügyileg ösztönözzék azokat, akik vállalják a valódi helyreállító munkát.

Dercsényi Dávid

(A cikk először a Pesti Hírlap pénteki hétvégi, nyomtatott kiadásában jelent meg.)