Archív cikkek
Majdnem gátszakadás
Egész Európa sorsa szempontjából fontos, hogy a legnagyobb és gazdaságilag legerősebb uniós tagállam, Németország, milyen állapotban van. Ezért figyeli mindenki árgus szemekkel, hogy vajon ki, és főleg mi következik Merkel kancellár hamarosan több mint másfél évtizedes érája után.
A hagyományos nagy pártok sokat vesztettek népszerűségükből, a nagy múltú német szociáldemokraták már csak alig-alig tudnak két számjegyű eredményeket produkálni, miközben a Zöldek – a klíma-tematika előtérbe kerülése által – látványosan megerősödtek. A kommunista utódpárt – főleg keleten – szintén tartja magát, főleg, ha egy szalonképes vezetőt találnak, amint ez Türingia tartományban is történt. A CDU továbbra is a legerősebb párt szövetségi szinten, ugyanakkor a 2015-ös migrációs hullám – finoman szólva – ellentmondásos merkeli kezelése következtében jelentősen megerősödött az AfD, az Alternatíva Németországért nevű mozgalom, ami – elsősorban a keleti tartományokban – erőteljes migráció-ellenes politikával, hazafias jelszavakkal és némi euroszkepticizmussal már bizony 20 százalék fölötti eredményeket produkál.
Az AfD-t a német közélet mindeddig kirekesztette a demokratikus pártok köréből, sommásan lenácizva az egész társaságot.
A német történelem ismeretében érthető, hogy nagy az érzékenység mindenféle jobboldali radikalizmussal szemben, azonban a helyzet nem ilyen egyszerű – 75 évvel a II. világháború befejezése után különösen nem. Ez derült most ki Türingiában, ahol az október végén lezajlott választásokat követően csak e hét szerdán sikerült miniszterelnököt választani – mintegy 24 órára. Hiába lett a kommunista utódpárt, a Die Linke a legerősebb párt, nem sikerült többséget szerezni a gyengélkedő szociáldemokraták és a Zöldek szavazatával sem az eddig is kormányzó miniszterelnök-jelöltjüknek. A második legerősebb pártként végzett AfD jelöltje sem kapott többséget, majd hosszas huzavona után a CDU és az AfD megegyezett, hogy a legkisebb frakció, a liberális FDP vezetőjét támogatva választanak miniszterelnököt.
Kitört a botrány, hiszen ezáltal úgymond kiengedték az AfD-t a karanténból, holott a berlini pártközpontok ezt egyértelműen ellenezték, az esti közszolgálati híradóban maga a főszerkesztő mondta ki a verdiktet: a helyzet tarthatatlan, új választásokat kell kiírni. Erfurtban, Türingia fővárosában azonban másként közelítették meg a kérdést: miért is ne lehetne elfogadni a helyenként mégoly radikális AfD támogatását – nem kormányzati részvételét – akkor, amikor éveken át a kommunista utódpárt kormányzott, mindenféle egykori káderrel a soraiban – nem 75, hanem alig 25-30 évvel a rendszerváltás után?
A Berlinből serkentett közfelháborodás nyomán megjött a válasz: nem lehet, és kész! A miniszterelnök lemondott, új választások jönnek. Ennek eredménye jól jelzi majd, hogy lehet-e hosszú távon büntetlenül karanténba zárni egy több mint 20 százalékos pártot. A stabil politikai viszonyoknak persze így is, úgy is búcsút mondhatunk Németországban, ami az egész kontinensnek rossz.
Prőhle Gergely
-
Kiemelt hírek2024.08.16. 9:31
KRESZ-módosítás: már a gyalogos szándéka is elsőbbséget jelent a zebrán
-
Kiemelt hírek2024.08.26. 8:03
Két új HalfPrice üzlet is nyílik
-
Kiemelt hírek2024.10.03. 12:49
Bemutatták Gyurcsány krimijét
-
Kiemelt hírek2024.10.08. 12:12
Jön a visszaváltási rendszer benzinkutas verziója