Már 10 embert kellett kimenteni a Dunából idén Budapesten

Eddig a többséget sikerült kimenteni, de hatalmas a kockázata, ha valaki a Dunába ugrik.

Tavaly 53, idén már 10 embert sikerült élve kimenteni a Dunából a fővárosban, az érintett emberek többsége túléli a vízbeesést – mondta Prohászka Richárd, a Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője az MTI-nek.

Prohászka alezredes ismertette: a fővárosban a nap 24 órájában mentő járőrözést tartanak, Budapesten a bejelentéstől számítva jellemzően

2-8 perc alatt tudnak a helyszínre érni.

Lakatos Adrienn, a kapitányság munkatársa elmondta: a szolgálati hajóval a vízbe esett ember mellé állnak, lehetőség szerint a leggyorsabb technikával beemelik őt a vízi járműbe, és ha szükséges, megkezdik az újraélesztését. Ezután a legközelebbi kikötőben átadják a mentőszolgálatnak.

A rendőrök gyakran eszméletlen embert találnak a vízben, ezért a megközelítésekor leállítják a hajó motorját, nehogy a hajócsavarral sérülést okozzanak neki. A kimentettet még a hajón izolációs fóliába csavarják, amellyel használattól függően a kihűléstől és a túlhevüléstől is meg tudják óvni.

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője elmondta: amikor valaki a Dunába esik vagy a folyóba ugrik, sokféle egészségi kockázattal kell számolnia.

• Bár az ember az állandó testhőmérsékletét egy ideig fenn tudja tartani, hideg közegben viszonylag hamar megkezdődik a lehűlés.
• Ha ez súlyos sérülésekkel társul, akkor a folyamattal biztosan számolni kell, gyógyszeres vagy alkoholos befolyásoltság esetén pedig a kihűlés még gyorsabb lehet.
• Ha valaki például „buliból” vagy fogadásból a vízbe ugrik, azt is kockáztatja, hogy a becsapódás ereje miatt gerincsérülést vagy koponyasérülést szenved.
• A Dunában keletkező örvények még azt is lehúzhatják, aki stabilan tud úszni.

Prohászka elmondta azt is: a Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság által tavaly élve kimentett 53 ember közül egy volt a tavaly májusi Hableány sétahajó balesetének utasa. (MTI)