Magyarország
Mutatjuk, hogyan számolják ki a nyugdíjat 2025-ben: ez a dolga, ha magasabb járadékot szeretne
Most eláruljuk, mik a nyugdíjszámítási eljárás fő lépései idén.
Az első és legfontosabb kérdés, hogy mikor kérvényezheti valaki a nyugdíja megállapítását? Erre a válasz mindössze annyi, hogy akkor, ha valaki eléri a nyugdíjkorhatárt vagy megszerezte a Nők40 kedvezményes nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati időt. A Blikk oldalán azonban most a legfőbb részleteket is megírták.
Egy nyugdíjszakértő, Farkas András lépésről lépésre elárulta a teendőket:
- A teljes elismert szolgálati idő (az egész életünkben összesen szerzett szolgálati idő) napjainak számát 365-tel elosztva megkapjuk, hány teljes évnek felel meg a szolgálati időnk. Ezt követően pedig az osztás eredményéből csak az egész számokat lehet figyelembe venni, a töredékév ebben az összefüggésben nem számít. A lényeg itt pedig az, hogy a kiszámolt évek számától függ a nyugdíjskála szerinti nyugdíjszorzó százalékos mértéke. 40 évnél ez például 80 százalékot jelent.
- Szintén kulcsfontosságú információ, hogy a nyugdíjat egy adott időszakban keresett átlagjövedelem alapján számolják ki. Ez azt jelenti, hogy ez az 1988. január 1. és a nyugdíj-megállapítás napja közötti időszak. Az ezekben az években szerzett jövedelmeket járulék- és adómentesíteni kell, tehát az aktuális években érvényben levő járulék-, illetve adószabályok alapján le kell vonni belőlük a járulékokat és adókat.
- Ezután jön az újabb matek: a nettósított éves kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval kell megszorozni. A 2024 és 2025-ös időszak nem számít bele. A szorzót egyébként várhatóan majd március végén vagy április elején teszik közzé, és 13,6 százalékkal magasabb lesz, mint az előző évben.
- A következő lépés a nettósított, valorizált éves keresetek összeadása, majd ennek az eredménynek az elosztása az 1988. január 1. napjától a nyugdíj-megállapítás napjáig terjedő időszakra elismert szolgálati idő azon napjainak számával, amelyeken a nyugdíjigénylőnek keresete volt.
- Ezt követi a kapott nettó átlagkereset megszorzása 365-el, mert így lehet meghatározni az éves átlagkeresetet, amelyet el kell osztani 12-vel, hogy kiderüljön a havi nettó életpálya átlagkereset.
- Ezt az eredményt azonban szükség szerint degresszálni kell, vagyis ha a havi nettó életpálya átlagkereset meghaladja a 372 ezer forintot, akkor az e feletti részt csak csökkentett mértékben lehet számításba venni.
- A nyugdíj induló összegét pedig úgy kaphatjuk meg, ha a kiszámított havi nettó életpálya átlagkereset összegét megszorozzuk az első lépésben meghatározott nyugdíjszorzóval.
- Ha erre valaki jogosult, akkor meg kell növelni a nyugdíjbónusz összegével. A bónusz lényege az, hogy ha valaki az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj igénylése nélkül tovább dolgozik, 30 naponként fél százalékkal növelheti a nyugdíját. Fontos információ az, hogy nyugdíjbónuszt csak a 65 éves nyugdíjkorhatár betöltése után lehet szerezni, azonban a nők kedvezményes nyugdíja igénylése esetén ilyen nyugdíjnövelésre nincs mód.
Farkas András így nyilatkozott a lapnak a számítással kapcsolatban:
A nyugdíjszámítást tehát alapvetően a valorizált – vagyis a reálkeresetek növekedését is figyelembe vevő – átlagkereset és a megszerzett szolgálati idő határozza meg. De ezek mellett nagyon sok apró részletszabályt is alkalmazni kell.