Tömegek tiltanák be a szélsőjobboldali pártot Németországban

Berlinben 150 ezren álltak ki a szélsőjobboldali eszmékkel szemben, de Drezdában, Freiburgban, Augsburgban, Krefeldben és Hannoverben is tömegek vonultak utcára.

Ismét hatalmas tömeg, mintegy 150 ezer ember tüntetett a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért párt ellen a német fővárosban. „Berlin megállítja az AfD-t” volt a demonstráció mottója – írja az Euronews.

„Itt az idő, hogy végre betiltsák az AfD-t”

– mondja egy idősebb hölgy.

Január közepén derült ki, hogy a párt néhány képviselője más szélsőjobbos politikusokkal egyeztetett egy tervről, bevándorlók millióinak deportálásáról. „Ez volt az a fordulópont, ami az embereket az utcára vitte. És ez csak a jéghegy csúcsa, hiszen máris tömegeket mozgósított. Szerintem sokkal fontosabb, hogy ami most történik, az csupán a kezdete valami hosszabb távú dolognak” – fejtette ki egy fiatalember.

Az országos tüntetéseknek tudható be, hogy egy keddi felmérés szerint az AFD népszerűsége 2023 júliusa óta először esett 20 százalék alá.

Az Euronews tudósítója szerint a „berlini tömegtüntetés mutatja, hogy az emberek kiállnak a demokrácia mellett, és követelik, hogy a kormány határozottabban lépjen fel a szélsőjobboldali eszmékkel szemben”.

Mint arról korábban beszámoltunk, két hete majdnem másfélmillióan vonult utcára, hogy tüntessenek német szélsőjobboldali párt, az AfD ellen.

A tüntetési hullámot az váltotta ki, hogy sajtóhírek szerint egy szélsőjobboldali találkozót tartottak tavaly novemberben Németországban, amelyen az AfD képviselői is részt vettek, és ahol több millió bevándorló kitelepítése is felmerült.

A Potsdamban tartott találkozón AfD-s és a konzervatív Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU) tartozó politikusok remigrációról beszéltek.

Az AfD támogatja a dexitet

Alice Weidel, a párt politikusa arról beszélt a Financial Timesnak adott interjújában, hogy a brexit követendő példa kell, hogy legyen Németországnak. Ha a pártja kormányra kerül, népszavazásra bocsájtják a dexitet, azaz Németország kiválását az Európai Unióból.

Widel az AfD elleni tömegtüntésekre is reagált a Financial Times kérdésére. Mint elmondta: kirúgta azt a kollégáját, aki részt vett a találkozón. Ő maga egyébként nem volt jelent. Később a német sajtóban igyekezett puhítani a közvéleményt, amikor azt állította, csak azokat toloncolná ki, akik csalárd fondorlattal jutottak német állampolgársághoz, vagy az olyanokat, akiknek ugyan kettős állampolgárságuk van, de terrorizmussal gyanúsítják őket, illetve elítélt bűnözők.

Az eredetileg jobboldali-liberális, szélsőségesen piacpárti AfD a bevándorlásellenes fordulata előtt a bejutási küszöb körüli eredményeket ért el a választásokon.

(Kiemelt képünk: Tömegdemosntráció a berlini Bundestag előtt az AfD kitoloncolási tervei ellen január 21-én. A tüntetés végén a szervezők a színpadon bejelentették, hogy becslések szerint 350 ezer ember vett részt az eseményen. A Reichstag előtti tér a főpályaudvarig, a másik oldal a Brandenburgi kapuig és az Unter den Linden a berlini dómig megtelt tüntetőkkel. Fotó: Hami Roshan / Middle East Images / AFP))