Olaf Scholz: „halántékhoz szegezett fegyverrel” nem lehet a békéről tárgyalni

Diktatórikus békével nem lehet lezárni Oroszország Ukrajna elleni háborúját – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár csütörtökön a szövetségi parlamentben (Bundestag).

A kancellár ismertette, hogy a szövetségi kormány tárgyalásokat kezdett a kijevi vezetéssel és más partnerekkel az Ukrajna szuverenitását és területi épségét szolgáló „jövőbeli biztonsági kötelezettségvállalásokról”.

Közölte, minden ilyen biztonsági kötelezettségvállalás előfeltétele, hogy Ukrajna „sikeresen megvédje magát”, hiszen „halántékhoz szegezett fegyverrel” egyedül arról lehet tárgyalni, hogy a megtámadott fél aláveti magát az agresszornak.

A béke követelése nem lehet egyenlő a nagyobb, erősebb szomszéd előtti megadással – tette hozzá Olaf Scholz, aláhúzva: „ha Ukrajna nem védekezne többé, akkor nem a béke jönne el, hanem Ukrajna vége”.

Oroszország célja nem is a béke, hanem a „katonai győzelem”, ezt a célt azonban nem éri el, mert Ukrajna védekezik, Németország és partnerei pedig továbbra is támogatják, hogy megnyíljon az út a tartós és igazságos béke előtt – mondta a német kancellár.

Hozzátette: egyelőre semmi nem utal arra, hogy az agresszor megváltoztatná álláspontját, holott Vlagyimir Putyin orosz elnök „elszámítja magát, ha azt gondolja, hogy az idő neki dolgozik”.

„Minél előbb ráébred, hogy nem éri el imperialista céljait és a nemzetközi közösség nem tűri el jogsértéseit, annál nagyobb az esély a háború lezárására” – mondta.

Az ENSZ Közgyűlésének legutóbbi határozata is „világos üzenet Putyinnak, hogy vonja vissza csapatait, és akkor azonnal véget ér a háború”. Fontos, hogy az orosz elnök világszerte minél több helyről megkapja ezt az üzenetet – fejtette ki Olaf Scholz, üdvözölve, hogy Kína kezdettől, és a napokban bemutatott békejavaslatában is figyelmeztette Oroszországot, hogy elfogadhatatlan lenne a nukleáris erő, illetve a biológiai és a vegyifegyverek alkalmazása.

Ugyanakkor joggal várható el Kínától, hogy javaslatait a leginkább érintett féllel, Ukrajnával és elnökével, Volodimir Zelenszkijjel is egyeztesse, és az is „csalódást keltő”, hogy a vezető ipari országokat és a legnagyobb feltörekvő államokat összefogó G20 csoport pénzügyminiszteri tanácskozásán Kína már nem volt hajlandó elítélni az Ukrajna elleni orosz támadást – mondta.

Ezért „üzenem Kínának, hogy az orosz csapatok visszavonása érdekében vesse latba befolyását Moszkvában és ne szállítson fegyvereket az agresszornak” – jelentette ki a német kancellár.

Olaf Scholz a hazája védelmi képességeinek fejlesztését előirányzó úgynevezett korszakváltás, vagyis az Ukrajna elleni orosz támadás nyomán elhatározott 100 milliárd eurós haderőfejlesztési program bejelentésének évfordulója alkalmából elmondott beszédében kiemelte, hogy a német hadsereg (Bundeswehr) fejlesztésére gyors, tervezhető és hatékony beszerzési rendszert építenek ki, a fegyverek, a lőszer és egyéb hadi felszerelések folyamatos gyártásának ösztönzésére pedig hosszú távú szerződéseket kötnek a gyártókkal és jelentős előlegekkel segítik a kapacitások bővítését.

A kancellár egyben megerősítette: a kormány kitart amellett, hogy a NATO-tagoktól elvárt szintre, a hazai össztermék (GDP) 2 százalékának megfelelő összegre emeljék a védelmi költségvetést.

(Kiemelt képünk: 2021. szeptember 26., Berlin: Olaf Scholz pénzügyminiszter, az SPD kancellárjelöltje sörrel a kezében a Willy Brandt Házban tartott választási parti után. Fotó: N: Wolfgang Kumm/dpa (Fotó: WOLFGANG KUMM / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP))