Szakértő: Kilenc éve tart a háború

Tavaly feburár 24-én hajnalban Oroszország hivatalosan is megtámadta Ukrajnát. Az oroszok a háborút különleges katonai hadműveletnek nevezik, amelyről sokan azt gondolták, hogy gyorsan vége lesz, orosz győzelemmel. De nem így lett. Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Stratégia Védelmi Kutatóintézet vezetője a Jazzynek adott interjút a háborúról katonai, stratégiai szemmel.

Putyin nagyon későn döntött a háború elindítása mellett, amivel úgy számolt, hogy sokkal kisebb mértékű lesz. Ugyanis nem számítottak ilyen mértékű ukrán ellenállásra, nyugati támogatásokra, valamint túlértékelték saját képességeiket – közölte Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Stratégia Védelmi Kutatóintézet vezetője a Jazzynek.

Putyin eredendően arra számított, hogy a meglepetés erejével nagyon gyorsan ki tudják iktatni Zelenszkijt, de ha nem, akkor elmenekül. Ez viszont nem így történt.

„A legnagyobb meglepetés nem a háború kitörése volt, hanem az, hogy Ukrajna ellen tudott állni”

– mondta Tálas.

A háború kitörésének első napjaiban az egész világ arra számított, hogy az oroszok 4-6 nap alatt győzedelmesen befejezik a háborút, emiatt a nyugati országok és az Egyesült Állam sem készült fel arra, hogy segélyeket küldjön Ukrajnának. Ez akkor kezdődött meg, amikor Zelenszkij bejelentette, hogy kitart országa mellett, és harcolni fog érte. Ukrajna lakosságának 70 százaléka pedig hasonlóan döntött. Sőt, Zelenszkij annyira kitartó, hogy nem csak a most elcsatolt területeket szeretné visszaszerezni az oroszoktól, hanem a korábbi területeket is, például a Krím-félszigetet.

Kilenc éve tart a háború

A szakértő elmondása szerint az orosz-ukrán háborúnak nem most van az első évfordulója, ugyanis az már kilenc éve tart, csak 2022 feburár 24-ét megelőzően ez sokkal kisebb mértékben, álcázva zajlott. 24-én eszkalálódott az egész egy nagy háborúvá. Viszont ennek a speciális katonai hadműveletnek az egyik meglepetése a nagysága volt. Ugyanis Tálas szerint ara senki sem számított, hogy Oroszország a támadást kétszázezer emberrel indítja, öt oldalról – ez az embermennyiség egy ekkora háborúhoz borzasztóan kevés.

A háború elején sokan latolgatták, hogy Kijevet mikor és milyen gyorsan tudják elfoglalni az oroszok, viszont ez ekkora létszámú haderővel esélytelen lett volna. Példaként Tálas megemlítette, hogy utoljára a világháborúban foglaltak el hasonló nagyságú várost (Berlin), de azt több hónap alatt, milliós nagyságú hadsereggel.

Dezinformáció

A Stratégia Védelmi Kutatóintézet vezetője részletezte, hogy az oroszokat az is hátráltatta, hogy rossz információkat kaptak a háborúról, annak esélyeiről. Putyin rossz információk alapján döntött, hogyan kezdődjön el ez a háború. Többek között azzal számoltak, hogy nagy támogatottsága lesz az orosz fellépésnek az ukránok körében.

Ennek egyik okozója az lehetett, hogy az autoriter rendszerekben a vezetőknek nem szeretnek rossz híreket közölnim, és ez ebben az esetben is így történhetett.

„Ezért Putyin gyakorlatilag rossz adatok alapján indította el ezt az egész háborút”

– hangsúlyozta Tálas.

Oroszország másik hibája az volt, hogy túlértékelték hadseregüket, ami nem képes egy sikeres, ütőképes hadműveletet végrehajtani. Ezért a herszoni és harkivi területeket leszámítva a háború első két hetében kialakult egy frontvonal és vele együtt egy állóháború. Jelenleg az a kérdés, hogy az ukrán ellenőrzés alatt álló Bahmutot sikerül-e elfoglalnia az oroszoknak, vagy sem. Ugyanis annak elesete változás lehet, de nem biztos, hogy sorsfordítóan.

„Ezt a háborút gyakorlatilag döntetlenre kell kihozni: Oroszország nem tudja elveszteni, de nem tudja megnyerni ezt a háborút, Ukrajna viszont úgy gondolom, hogy nem tudja megnyerni ezt a háborút” – véleményezte Tálas. A két ország hátterével itt csak egy kompromisszum lehet a megoldás. de ez az oroszoknak egy stratégiai vereség lenne.

A Nyugat

A háború egyik fontos kérdése, hogy a Nyugat mennyire marad elkötelezett és kitartó Ukrajna támogatása mellett. Egy év elteltével is úgy lászik, hogy a Nyugat és az Egyesült Államok még mindig kitart. Például Joe Biden kijevi látogatása egy nagyon határozott jelzése volt a támogatásuknak. Idővel előfordulhat, hogy egy közös kifáradás, gyengülés eredményeként létrejöhet egy fegyverszünet, a befejezés nagy problémája viszont az, hogy

nem tudjuk, hogy lehet befejezni egy ilyen háborút.

A szakértő szerint emellett Ukrajna nem fog megelégedni egy „sima” békekötéssel, ugyanis olyan biztosítékokat, garanciákat akar elsősorban a nyugati szövetségesektől, ami biztosítja, hogy Putyin nem ismétli meg pár év múlva a háborút.

(Kiemelt kép: Mariupol, 2022. március 9. Ukrán katonák dolgoznak a bombatámadásban megrongálódott mariupoli gyermekkórházban 2022. március 9-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában. MTI/AP/Jevhen Maloletka)