Nem indokolt az államosítás a fővárosi fürdők vezérigazgatója szerint

Borosné Szűts Ildikó Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója volt a Jazzy Business Class műsorának csütörtök reggeli vendége. Az apropó, hogy a Széchenyi fürdő is felkerült a világ legjobb fürdőinek Top 10-es listájára, de a covid és az energiaválság miatti nehézségek is szóba kerültek.

Két magyar fürdő is a legjobbak közé került a Lonely Planet, a világ legjobb fürdőit rangsoroló 10-es listáján. Az előkelő harmadik helyen végzett Hévíz és hetedik lett a budapesti Széchenyi fürdő.

„1936 óta lehet tudni, hogy Budapest fürdőfőváros. Nincs más főváros a világon, ahol ennyi történelmi fürdő lenne” – köszönte meg a gratulációt Borosné Szűts Ildikó Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója a műsorban. Véleménye szerint különleges adottságaink vannak, példának hozta fel, hogy nem csak a Lonely Planet listáján szerepelnek előkelő helyen a magyar fürdők, az Instagramon rendezett szavazáson is két magyar fürdőhely került be a legszebb tízbe – a Széchenyi és a Gellért – ráadásul egyedüli építettként, a nyolc másik mind természetes fürdőhely volt.

„Folyamatosan válságot kezeltünk, először a COVID miatti lezárásokat sínylették meg a fővárosi fürdők, azután a háború és a nyomában járó energiaválság állította nehéz helyzet elé a fővárosi fürdőket” – tért a szomorúbb hírekre Borosné Szűts Ildikó. Példaként említette, hogy a Széchenyi fürdő a II. világháború alatt se volt bezárva, csak a COVID alatt 8 hónapig, amely mintegy 21-22 milliárd bevételkiesést okozott Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-nek. 2022 viszont a visszatérés éve volt.

A vendégforgalom a 2019-es év 80 százalékára emelkedett vissza, a bevétel pedig COVID-előtti időszak 90 százalékára.

Hévízről azt jut az ember eszébe, hogy nem kell fűteni – vezette át a beszélgetés irányát az energiaárak emelkedésére és annak hatásaira László Csaba a Business Class műsorvezetője. Mint a válaszból kiderült, a fürdőket tápláló források vize sem egyforma, a Széchenyi 75, a Palatinus 65 Celsius fokos, hűvösebb vízek fűtése mellett a szivattyúk, a belső terek fűtése is rengeteg energiát elemészt. A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. ezért energiaválságtervet készített, amelyből kiderült, hogy mintegy 1,6-1,7 milliárd forintra rúg az éves enegiaköltségük, ebben szerepel a távhő, a földgáz és az elektromos áram költsége is.

„Nagyon sokat tudtunk spórolni, ha nem tesznk lépéseket, akkor 6 milliárd fölé ugrott volna az energiaköltség, most úgy látjuk, hogy az intézkedések következtében nem fogja elérni a 4 milliárdot, ami még mindig jelentős növekedés a korábbi évekhez képest.”

A cég 2022 végén 52 százalékos megtakarítást tudott elérni a gázköltségen, a Lukácsban az elfolyó medence vizével fűtenek, ahol lehet hőszivattyúval fűtenek, Pesterzsébeten letakarták a kültéri medencéket, amely néhány fokkal visszafogja az éjszakai lehűlést, miközben 1 hőfok 4 százalék energiamegtakarításnak számít.

Az áremelés elkerülhetetlen volt az energiaárak és a beszállítók áremelései miatt. A külföldiek által kedvelt történelmi fürdőkben ez euró-árfolyam miatt 30 százalékos jegyáremelést jelentett, amely európai szinten még mindig alacsonynak számít. A Széchenyi fürdő 27 eurós hétvégi belépője tőlünk nyugatabbra egy kétórás jegy ára – hasonlította össze az árszínvonalat Borosné. A többi fürdőben átlagosan 15 százalékos volt a belépők árának emelése.

Természetesen az a hír is szóba került, mely szerint terv készült arról, hogy az állam az energiaárak elszabadulására hivatkozva átvenné a fürdőket önkormányzatoktól. Műsorvezetői kérdésre a vezérigazgató elárulta, 2,4 milliárd adózás előtti eredmény mellett szakmailag

nem látja indokoltnak a fürdők állami tulajdonba vételét.

(Kiemelt képünk: Látogatók a budapesti Széchenyi Gyógyfürdő és Uszodában 2020. március 4-én. MTI/Kovács Tamás)