Hét szankciós csomag, köztük szó sincs a gázról

Hamarosan nemzeti konzultáció lesz az Oroszországgal szemben bevezetett uniós szankciókról. Ebben a cikkben összeszedtük, hogy a háború kitörése óta milyen szankciókat vezetett be az Európai Unió.

Az első szankciós csomag

Az EU a már 2014 óta fennálló szankciókat kiterjesztette Állami Duma összes tagjára, konkrétan 351 személyre, akik február 15-én megszavazták a Vlagyimir Putyin elnökhöz címzett azon felhívást, hogy ismerje el az önmagukat kikiáltó donyecki és luhanszki „köztársaságok” függetlenségét. Ezen felül 27 oligarcha és szervezet ellen is korlátozó intézkedéseket vezettek be. A szankciók a szervezetek és az oligarchák esetében azt jelentette, hogy vagyoni eszközeiket befagyasztották, valamint tilossá vált pénzeszközöket (például hitel, banki szolgáltatások) a rendelkezésükre bocsátani. A szankciók alá vont személyekre az első szankciós csomag bevezetésével utazási tilalom is vonatkozik, amelynek értelmében nem léphetnek be az EU területére és nem utazhatnak át azon. A döntés nyomán az EU importtilalmat vezetett be a Donyeck és Luhanszk régió (oblaszty) nem kormányzati ellenőrzés alatt álló területeiről érkező termékekre, kereskedelmi és beruházási korlátozásokat bizonyos gazdasági ágazatokra, megtiltotta a turisztikai szolgáltatások nyújtását, és exporttilalmat rendelt el egyes termékekre és technológiákra.

A második szankciós csomag

Az EU úgy határozott, hogy befagyasztja Vlagyimir Putyinnak, az Oroszországi Föderáció elnökének és Szergej Lavrovnak, az Oroszországi Föderáció külügyminiszterének a vagyoni eszközeit. Emellett az EU korlátozó intézkedéseket vezetett be az Oroszországi Föderáció Nemzetbiztonsági Tanácsának tagjaival és az Orosz Állami Duma többi tagjával szemben, akik támogatták, hogy Oroszország haladéktalanul elismerje az önmagukat kikiáltó donyecki és luhanszki „köztársaságokat”.

A Tanács az egyéni és gazdasági intézkedések további csomagjáról is megállapodott, amelynek célja választ adni az Oroszországi Föderáció által Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított és indokolatlan katonai agresszióra. Ezek a szankciók a pénzügyi, az energia-, a közlekedési és a technológiai ágazatra, valamint a vízumpolitikára vonatkoztak.

A harmadik szankciós csomag

Az EU újabb intézkedéseket hagyott jóvá az Oroszországi Föderáció által Ukrajnával szemben végrehajtott, provokáció nélkül indított és indokolatlan katonai agresszióra válaszul. Az új intézkedések közé tartozott az Orosz Központi Bankkal folytatott tranzakciók tilalma, valamint szankciók bevezetését az orosz fuvarozókkal szemben, az uniós légtér átrepülésére és az uniós repülőterekhez való hozzáférésre vonatkozóan, valamint újabb tilalmakat, 26 további személyre és egy további szervezetre vonatkozóan. Az EU hét orosz bankot kizárt a SWIFT-rendszerből, ezzel biztosítva az érintett bankok leválasztását a nemzetközi pénzügyi rendszerről, korlátozva ezáltal a mozgásterüket a globális színtéren.

Az EU ezenfelül tilalmat vezetett be: befektetés az Orosz Közvetlen Befektetési Alap által társfinanszírozott projektekbe, az ilyen projektekben való részvétel vagy az azokhoz való egyéb hozzájárulás, euróbankjegyek eladása, szolgáltatása, átadása vagy kivitele Oroszországba, vagy bármely oroszországi természetes vagy jogi személy vagy szervezet számára. Az EU jóváhagyta a Szputnyik és a Russia Today médiaorgánumok műsorszolgáltatási tevékenységének az EU-ban történő felfüggesztését mindaddig, amíg véget nem ér az Ukrajnával szembeni agresszió, továbbá amíg az Oroszországi Föderáció és annak kapcsolódó médiaorgánumai fel nem hagynak az EU-val és tagállamaival szembeni dezinformációs és információmanipulációs tevékenységek folytatásával.

A negyedik szankciós csomag

Az EU az újabb szankciós csomaggal többek között tilalmat vezetett be egyes állami tulajdonú vállalatokkal bonyolított mindennemű ügyletre, hitelminősítési szolgáltatások nyújtására bármely orosz személy vagy szervezet részére, az orosz energiaágazatba irányuló új beruházásokra.

A Tanács kiterjesztette az Oroszország védelmi és ipari bázisával kapcsolatban álló azon személyek jegyzékét, akikkel szemben szigorúbb exportkorlátozásokat vezettek be a kettős felhasználású termékek, valamint az olyan termékek és technológiák tekintetében, amelyek hozzájárulhatnak az orosz védelmi és biztonsági ágazat technológiai fejlesztéséhez. Az EU bevezetett továbbá a vas-, acél- és luxusárukra vonatkozó kereskedelmi korlátozásokat, szankciókat további 15 személlyel és 9 szervezettel szemben.

Az ötödik szankciós csomag

A csomag az alábbiakra vonatkozó tilalmakat tartalmazta: a szén és más szilárd fosszilis tüzelőanyagok Oroszországból történő importját, az összes orosz hajók uniós kikötőkbe való belépésére vonatkozó tilalmat, az orosz és belarusz közúti fuvarozók EU-ba való belépésének tilalmát, egyéb áruk, például fa, cement, tengeri eredetű élelmiszerek és likőrök importjára vonatkozott, sugárhajtómű-üzemanyag, valamint egyéb termékek Oroszországba irányuló exportja, kriptotárcákban elhelyezett betétekre vonatkozót.

A hatodik szankciós csomag

A csomag az alábbiakat tartalmazza: a nyersolaj és a finomított kőolajtermékek Oroszországból történő behozatalának tilalma, korlátozott kivételekkel (köztük Magyarország), további három orosz bank és egy belarusz bank kizárása a SWIFT-rendszerből, további három orosz állami tulajdonú csatorna műsorszolgáltatásának felfüggesztése az EU-ban. Az EU ezen túlmenően további 65 személlyel és 18 szervezettel szemben is szankciókat fogadott el. Ezek között vannak a Bucsában és Mariupolban elkövetett atrocitásokért felelős személyek is.

A hetedik szankciós csomag

Az hetedik szankciós csomag egy az  „intézkedések fenntartását és összehangolását” célzó csomag:

• új tilalmat vezetett be az orosz eredetű arany, ezen belül az ékszerek vásárlására, behozatalára és átadására
• megerősíti a kettős felhasználású termékek exportellenőrzését
• kiterjesztette a meglévő kikötői belépési tilalmat a zsilipekre
• pontosította a meglévő intézkedéseket, például a közbeszerzés, a légi közlekedés és az igazságszolgáltatás területére vonatkozókat
• további 54 személyt és 10 szervezetet von a korlátozó intézkedések hatálya alá, köztük Moszkva polgármesterét és egy jelentős pénzügyi intézményt, a Sberbankot.