Szerény, mint a hónapos retek

Még senkinek nem jutott eszébe, hogy a szuperfood jelzővel illesse a retket, pedig igazán megérdemelné.

Az év minden szakában megterem – ha máshol nem, hát fóliasátorban –, és kapható többféle változata is. De a legjobb a hónapos retek, aminek most van a szezonja, és ami szerényen megbújik a salátákban, szendvicsek, villásreggelik kiegészítőjeként. 

Télen be kellett érnünk a jégcsapretekkel vagy a sörretekkel, amiből az osztrák sörkertek egész kultuszt emeltek. Hajszálvékonyra, spirálisan szelve, snidlinggel adják a korsók és a ropogós csülök mellé a müncheni sörfesztiválon is, és senkinek nem az jut eszébe, hogy jaj, de büdös, mennyire felpuffaszt. Jóízűen elfogyasztják, és közben nem töprengenek az egészségügyi hasznán.

Pedig bőven van élettani értéke a reteknek, csak tudni kell belőle mértéket tartani, és szervezetünk működéséhez igazítva fogyasztani. Alacsony energiatartalma mellett rengeteg vitaminnal és ásványi anyaggal tölt fel: gazdag forrása a C- és B-vitaminoknak, a folsavnak, a vasnak, a káliumnak, a kalciumnak és a foszfornak is. Magas kéntartalmának és rostjainak köszönhetően segíti a tavaszi méregtelenítést és javítja az epeműködést, az emésztést. Baktériumölő hatása is van, véd a fertőzésekkel szemben. Ez különösen a téli – de még most is kapható – fekete retekre igaz, aminek a préselt levét szokták kifejezetten ezért fogyasztani. 

Érdes, kissé csípős ízét a kéntartalmú illóolaj- és aromatartalom számlájára írhatjuk, ez okozza az érdes, kissé csípős ízét is. Nem feltétlenül a fajtájától függ, hogy mennyire erős az íze, hanem inkább a növekedésekor uralkodó időjárástól. Ha hűvösebb területre ültették a retket, akkor az íze lágyabb lesz, ha viszont melegebb körülmények között nevelték, akkor erősebb, csípősebb. Minél később szüretelik le, annál csípősebbé és fássá válik, de ha fogyasztás előtt kicsit megsózzuk, akkor az íze „kiegyenesedik”.

Nálunk a retek nem a főételek között szerepel, mi mindig valamihez, valamivel esszük. Az ázsiai konyha azonban igazi tárháza a különleges retkes recepteknek, mert ők savanyítva, szárítva, fermentálva és sütve-főve is fogyasztják. A franciák előételnek adják vajjal és sóval. A világ megszállott diétázói pedig egyben sütik, többféle gyökérzöldség társaságában.

Szikora Katalin