Recesszió és kétszámjegyű infláció lehet 2022-ben

Sorra jelennek meg az elemzések arról, hogy milyen gazdasági hatásai lehetnek hazánkban és Európa-szerte az ukrán-orosz háborúnak. Erősödő infláció és jellemzően szűkülő kínálat mellett a kereslet erős, mindenki a jelenlegi áron igyekszik még vásárolni.

Az építőipari nyersanyagok január óta 20 százalékkal drágultak, és egyes kategóriákban elérhetik még a 30 százalékot is. A kivitelezéseket nem állítják le a megrendelők, ám a költségek további emelkedése esetén néhány hónap múlva lassulás várható. Emellett a munkadíjak megduplázódtak vagy megháromszorozódtak 2020 óta, emiatt csak kisebb munkálatokat lehet majd megvalósítani a megadott keretekből.

Hasonló a helyzet az élelmiszerpiacon is. A paradicsom ára kétharmadával ugrott meg, az uborka és a körte pedig negyedével drágult tavalyhoz képest. A Terméktanács egész évre szólóan 10-20 százalékkal magasabb árakra számít, mint egy évvel korábban. Országos aszály esetén további drágulásra is számíthatunk.

Európai recessziót vízionál 2022-re Pozsár Zoltán, a Credit Suisse vezető globális stratégája a Portfoliónak adott interjújában. Pozsár szerint az ukrán-orosz háború, az energiaárak elszállása miatti inflációs nyomás olyan erős is lehet, hogy a jegybankoknak újra pénzt kell majd nyomtatniuk kamatemelés és mennyiségi szigorítás helyett. 

Pozsár nem számít arra, hogy a nyersanyagok kereslete csökkenni fog a következő időszakban, miközben a kínálat visszaesik. „A probléma maga az, hogy a kereslet elválik a kínálattól.” A szakember szerint 

addig lesznek szankciók Oroszországgal szemben, „amíg az infláció nem válik politikai problémává otthon”.

 „Gondoljunk bele, Oroszország idén 200 milliárdos többlettel zárhat, hiszen mi még mindig fizetünk a gázért. Eközben az importjuk minimális lesz, hiszen senki nem akar nekik semmit eladni” – állítja. „Magyarország a gázszerződéssel jól járt, de Nyugat-Európában ilyen nincs.” Európában nincs esély arra, hogy legyen egy egyesült fellépés. Európa – Amerikával ellentétben – nem tudja nélkülözni az orosz földgázt és kőolajat.

Teljesen másként tekint a problémára Szalay-Berzeviczy Attila közgazdász, a Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke. Számára nem az a kérdés, hogy mi az a szankció, ami még nekünk nem fáj, hanem, hogy mi az, ami a háború lezárására kényszeríti az oroszokat. Álláspontját a Forbes hasábjain fejtette ki annak kapcsán, hogy március végén jelenik meg A nagy háború százéves nyomában című könyve. Miután véleménye szerint a béke nem adottság jelenleg Európában, meg kell fizetni az árát. „Tehát a kérdés számomra úgy közelítendő meg, hogy mennyit ér meg nekünk a béke fenntartása. 

Nem hiszem, hogy nagy döntést igényelne választani, hogy inkább nagyon drágán tankolnánk, ezért ritkábban autóznánk, vagy inkább egy bőrönddel menekülnénk a lerombolt hazánkból”

 – érvel.

„Az eddigi háborúkat a szárazföldön, a vízben, a levegőben, majd az űrben és aztán a cybertérben vívhatták meg a szemben álló felek, mostantól viszont kimondható, hogy a globalizálódott világban a pénzügyi rendszer is katonai jelentőséggel bír.” A közgazdász szerint az oroszok képtelenek hasonló méretű választ adni, de még csak kivédeni sem tudják azt, hogy az amerikaiak és a szövetségeseik egyetlen mozdulattal le tudják kapcsolni a villanyt az ellenségük gazdaságában. „Ilyen átfogó gazdasági hadviselésre még nem volt precedens a történelemben egy komoly méretű ellenséggel szemben, ezért az ukrán háború egyben egy kísérlet is.” Szalay-Berzeviczy bízik a nyugati szankciók végső diadalában, és abban, hogy Oroszország kénytelen lesz beérni azzal, amit egy béketárgyalás keretén belül megszerezhet magának.

Véleménye szerint a magas infláció eddig is egész évre borítékolható volt, viszont az orosz agresszió a normalizálódás maradék reményét is megölte. A brutálisan megugrott nyersanyag- és energiaárak a még tovább gyengülő forinttal párosulva még erősebb inflációt vetítenek előre az év hátralévő részére, ami hosszabb ideig akár kétszámjegyű is lehet. Az Értéktőzsde korábbi elnöke szerint a jegybank csak a forint erősítésén keresztül tud érdemben a kedvezőtlen folyamat ellen hatni. Ráadásul a háború miatt annyira romlottak a magyar gazdaság hosszabb távú növekedési kilátásai, hogy azzal kell számolnunk, 2022 is a recesszió éve lesz.

Szalay-Berzeviczy nem számít a március 8-ihoz hasonló mértékű forintgyengülésre. Ugyanakkor jelentős erősödést sem vár addig, amíg a növekedési és inflációs kilátásaink nem javulnak. „És emiatt érdekes lesz figyelni, hogy mindezek fényében az euró bevezetése mennyire válik közkívánalommá.” Az ukrajnai háború véleménye szerint más megvilágításba helyezi az euró bevezetésének kérdését is.

MTI / 168 / Forbes / Portfolio