Kiemelt hírek
Ukrán–orosz patthelyzet
Moszkva azt állítja, csapatainak egy részét visszavonja az ukrán határ közeléből. Más hírek viszont arról szólnak, hogy újabb alakulatok érkeztek a térségbe – olvasható Vámosi Ágoston a 168 Óra hetilapban megjelent Orosz rulett, ukrán ének című írásában.
„Február 15-e a nyugati háborús propaganda bukásának napja. Egyetlen puskalövés nélkül esett szét” – írta Marija Zaharova a Facebookon. Az orosz külügyminisztérium szóvivője arra utalt, hogy korábban az amerikai sajtó február 16-át jelölte meg egy esetleges, Ukrajna elleni támadás időpontjaként. Moszkva azonban tagadja, hogy erre készülne, az orosz védelmi minisztérium pedig kedden bejelentette: a csapatok egy részét az ukrán határszélről visszavonják állomáshelyeikre.
„Ez lehet egy deeszkalációs folyamat kezdete, de korai még arról beszélni, hogy lesz-e háború, vagy nem. A környezetemben lévő szakértők inkább azt gondolják, hogy lehet háború, attól függően, hogy a főszereplők mennyire akarják ezt vállalni” – mondta Tálas Péter, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője a 168 Órának.
A műholdfelvételek alapján vasárnap és hétfőn még jelentős számú katona érkezett az ukrán határ közelébe, illetve Belaruszba és a Krím félszigetre is. A Fekete-tengeren partra szállító hajók és tengerészgyalogosok gyakorlatoznak, tengeralattjárók járőröznek, Ukrajna szárazföldi határaihoz pedig rövid hatótávolságú ballisztikus rakéták, tüzérségi eszközök, harckocsik és harci repülőgépek érkeztek. A logisztikai háttér a határhoz közel eső városok, például Harkiv elfoglalásához adottak. Kijevet inkább északról fenyegetheti veszély: Belaruszban, alig százötven kilométerre az ukrán fővárostól számottevő orosz katona tartózkodik, Moszkva szerint hadgyakorlaton.
„Nem gondolom, hogy a Dnyeper teljes bal partját elfoglalnák az oroszok. A legnagyobb hatékonyságú műveletet akarják végrehajtani, ami a legkevesebb veszteséggel jár: tüzérségi rakétatámadásokat, nem pedig nagy területfoglalást. Az elképzelhető, hogy a luhanszki és a donyecki [szakadár] köztársaság teljes területét megpróbálják megszerezni, közigazgatási területük ugyanis nagyobb, mint amekkora most az oroszok irányítása alatt van” – mondta Tálas.
A moszkvai elemzők és az orosz közvélemény nem számít háborúra. Egy moszkvai biztonságpolitikai elemző, Szergej Poletajev szerint Oroszországnak egy invázió kockázata nagyobb, mint amennyit Putyin nyerhetne vele, hiszen politikai és gazdasági katasztrófát okozhat, és azt az oroszok a saját bőrükön éreznék.
Egyelőre viszont egyik fél sem enged. Ukrajna nem mond le NATO-csatlakozási törekvéseiről, a NATO nem tervezi kiüríteni kelet-európai bázisait, Oroszország pedig nem hajlandó lemondani ezekről a követeléseiről. Az orosz védelmi minisztérium ugyan visszakozónak tűnt, de a nyugati sajtó azt is számontartja a lehetséges forgatókönyvek között, hogy Kijevet bombatámadás éri.
Tálas szerint ehhez a határ mentén felvonultatott felszerelés is adott. „Az benne lehet, hogy megbombázzák Kijevet. Az ukrán hadsereg ugyan elég jelentősen fejlődött, de vannak hiányosságai, és a légierő és a légvédelem ilyen.”