Pánik Európában, nem szállít a Gazprom

Tovább mélyült a szűkös kínálat, a magas árak és az Oroszországtól való energiafüggőség miatti aggodalom.

Az orosz elnök utasításának dacára nem kezdte el növelni az Európába irányuló földgázszállítást a Gazprom orosz gázipari vállalat hétfőn.

A félelmeket jól tükrözi, hogy a legnagyobb európai gáztőzsde, a holland TTF decemberi határidős jegyzésében majdnem 10 százalékkal, megawattóránként 81,00 euróra drágult a földgáz hétfő délelőtt. A kedélyek lassan csillapodtak, így délután három óra után 77,42 eurón, 4,59 százalékos pluszban állt a jegyzés.

Nem érkezik orosz földgáz Németországba a Jamal-Európa csőrendszeren, hétfőn teljesen leállt a szállítás a Lengyelország és Fehéroroszországon áthaladó, kétezer kilométer hosszú gázvezetéken, miután a németországi szakaszt üzemeltető Gascade vállalat három napra megfordította az áramlást nyugatról keleti irányba.

Vlagyimir Putyin orosz elnök október végén arra utasította Alekszej Miller Gazprom-elnököt, hogy miután a vállalat november 7-ig vagy 8-ig befejezi a gáz szivattyúzását az orosz földalatti tárolókba, kezdje meg a tervezett munkálatokat a saját európai – ausztriai és németországi –  földalatti tárolóiba irányuló gázmennyiség növelésére.

A Gazprom azonban nem kötött le többlekapacitást a Jamal-Európa vezeték lengyel határon fekvő Mallnow német mérési pontján, sem pedig az orosz-ukrán határon lévő Szudzsa és Szokhranovka belépési pontokon 

Oroszország biztosítja Európa gázszükségletének egyharmadát, és kínálati szándékai kulcsfontosságúak ebben az időszakban, amikor a  háztartásokat és a vállalatokat egyaránt keményen sújtja a szabadpiaci gázárak meredek emelkedése.

A Gazprom kitermelése és exportja rekordszintek közelében mozog, miközben európai tározói az egy évvel ezelőtti szintnek körülbelül egyharmadán állnak. Több európai politikus szerint Oroszország többet tehetne annak érdekében, hogy csökkenjenek a gázárak és ezáltal a fogyasztók rezsiköltségei.

A gázárak ugrásszerű emelkedésében több tényező is szerepet játszott, kezdve az alacsony gázkészletektől a koronavírus-járványt követő gazdasági fellendülés hatására megnövekedett keresleten át a szokásosnál kisebb oroszországi szállításokig. Elemzők szerint az okok között klímavédelmi intézkedéseket, például a szén-dioxid-kibocsátási kvóták egyre növekvő árát, valamint piaci spekulációkat is keresni kell.