Az USA három másik céggel együtt szankcionálta a Pegasus-kémszoftvert gyártó NSO Groupot

A döntés egyúttal azt is jelenti, hogy az NSO nem üzletelhet amerikai cégekkel különleges engedély nélkül.

A Pegasus-botrány idén nyáron robbant ki, amikor újságírók nemzetközi csoportja, köztük a Direkt36 újságírói feltárták, hogy több mint 50 országban, például Magyarországon is megfigyelésre használták az izraeli kémszoftvert. A célpontok többek között újságírók és jogvédők is voltak, itthon több újságíró is Pegasus-célpont volt, de később kiderült, hogy Emmanuel Macron is célpontok listáján szerepelt. Az NSO úgy reagált, hogy a kémszoftvert veszélyes bűnözők felkutatására használták.

Mint a Telex írja, a mostani amerikai döntéshez csatolt közlemény szerint mindez része a Biden-Harris adminisztráció azon törekvésének, hogy az emberi jogokat helyezzék az amerikai külpolitika középpontjába, és visszaszorítsák az elnyomásra használt digitális eszközök használatát.

Az NSO Group és a többi érintett cég (az orosz Positive Technologies, a szingapúri COSEINC és az izraeli Candiru) olyan listára került fel, amelynek elemeiről az Egyesült Államoknak nyomós oka van feltételezni, hogy az ország nemzetbiztonsági és külpolitikai érdekeivel ellentétesen cselekedett. A döntés egyúttal azt is jelenti, hogy az NSO nem üzletelhet amerikai cégekkel különleges engedély nélkül.

A Pegasus célpontjainak listáján a titkos megfigyeléseket, lehallgatásokat intéző Nemzetbiztonsági Szakszolgálat egyik tisztjének telefonszáma is felbukkant – írtuk a Direkt 36 nyomán a minap. A telefonszámot egy olyan személy használta, aki a szolgálat technikai területén dolgozott, és a talán dolgozik ma is. Ez a részleg kezeli többek között a kémszoftvereket is. A rejtélynek két megfejtése lehet. Az egyik, hogy a szakszolgálati tiszt maga is célponttá vált, a másik pedig, hogy a szakszolgálat működteti a Pegasust, és csak tesztelési célból próbálták ki a munkatársuk telefonján.