Elköteleztük magunkat

Tizenöt évre szóló, hosszú távú gázvásárlási szerződést írt alá a magyar külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten. Szijjártó Péter szerint a szerződés tizenöt évre garantálni tudja Magyarország energiaellátásának biztonságát. Ukrajna csalódott, hogy Magyarország így megkerülte, és az Európai Bizottsághoz fordul.

A megállapodás szerint tíz év után van opció a vásárolt mennyiség módosítására, adott esetben csökkentésére. A szerződés évi 4,5 milliárd köbméter gáz megvásárlására vonatkozik. Ezt a mennyiséget a Gazprom két útvonalon szállítja Magyarországra: 3,5 milliárd köbmétert déli irányból, az október 1-jétől üzembe álló szerb-magyar interkonnektoron keresztül, illetve 1 milliárd köbmétert Ausztria felől.

Az ukrán külügyi tárca meglepődött és csalódott Magyarország döntése miatt, miszerint 2021. szeptember 27-én Budapesten Ukrajnát elkerülő útvonalon történő gázszállítási szerződést kötött az orosz Gazprommal.

A közlemény kizárólag politikainak és gazdaságilag megalapozatlannak értékeli a döntést, amely „a Kreml kedvére és Ukrajna nemzeti érdekei, valamint az ukrán-magyar kapcsolatok kárára” született, és amely az ukrán külügyminisztérium szerint nem felel meg az 1991. december 6-án aláírt ukrán-magyar alapszerződés elveinek.

Magyarországnak továbbra is előnyösebb az ukrán tranzitútvonal használata, ami lehetővé teszi a legrövidebb úton biztonságosan eljuttatni a gázt Európa országaiba – áll a dokumentumban.

„Szomorúan állapítjuk meg, hogy ez a döntés kárt okoz a kétoldalú ukrán-magyar kapcsolatok pozitív eredményeinek és tendenciáinak”, amelyek elérésére komoly erőfeszítéseket tett az ukrán és a magyar tárcavezető – fogalmaztak.

Az ukrán fél abban bízott, hogy az Ukrán-Magyar Kormányközi Gazdasági Vegyes Bizottság soron következő budapesti ülése, amelyre szeptember 29-30-án került volna sor, újabb pozitív lépés lesz a kétoldalú viszonyban. Az ukrán külügyminisztérium a vegyes bizottság ülésének elnapolását kezdeményezi, mert „a magyar-orosz gázszerződés jelentősen befolyásolja Ukrajna és Európa energiabiztonságát, a kockázatok és fenyegetések sokoldalú elemzését igénylő új körülményeket teremt, valamint a régió országai cselekvésének összehangolását igényli a negatív következmények minimalizálása érdekében”.

Emellett az Európai Bizottságtól azt kérik: állapítsa meg, hogy megfelel-e a magyar-orosz gázszerződés az európai energiaügyi szabályoknak.

mti/ph

(Kiemelt kép: SZIGETVÁRY ZSOLT – MTI)