Biden kitart, Irán kötözködik, a tálibok beszélnének

Javában zajlik a tegnap megkezdődött ENSZ-közgyűlés New Yorkban.

Az egy héten át tartó csúcstalálkozó első napját az Amerikai Egyesült Államok világpolitikája határozta meg. Biden először szólalt fel elnökként az ENSZ-ben, Irán továbbra sem túl békülékeny, a tálibok pedig szeretnének felszólalni.

„Véget vetettünk a 20 éve tartó afganisztáni konfliktusnak, és ahogyan lezárjuk a könyörtelen háború korszakát, egy új korszakot nyitunk meg, a fáradhatatlan diplomácia korszakát a katonai beavatkozás helyett” – mondta Joe Biden amerikai elnök, aki az ENSZ-közgyűlés 76. ülésszakának általános vitájában szólalt fel kedden. Kijelentette: azon fog dolgozni a kongresszussal együtt, hogy megkettőzzék a fejlődő országoknak az éghajlatváltozás leküzdésére nyújtott segítséget, és segítsék a COVID-19 világjárvány elleni fellépést. Ígéretet tett arra, hogy megkettőzi a legszegényebb országoknak az Egyesült Államok által az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez nyújtott nemzetközi segítséget, de konkrét összeget nem közölt.

Nem akarnak hidegháborút

Joe Biden megerősítette, hogy az Egyesült Államok nem kíván konfliktust Kínával. „Nem akarunk új hidegháborút” – szögezte le. Hozzátette: együttműködik partnereivel és szövetségeseivel azokban a térségekben – így az Indiai- és Csendes-óceáni térségben –, amelyekben Kína növekvő „önbizalmat” tanúsít, és leszögezte, hogy országa diplomáciai eszközökkel kívánja atomfegyver-mentessé tenni a Koreai-félszigetet.

Iránnal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok maradéktalanul visszatér a 2015-ben Bécsben megkötött és Donald Trump által három évvel később felmondott iráni atomalkuhoz, ha Teherán is ezt teszi.

A közel-keleti helyzettel kapcsolatban azt mondta: a kétállami megoldás – azaz egy palesztin állam létrehozása Izrael mellett – a legjobb a konfliktus megoldására. „Továbbra is azt hiszem, hogy a kétállami megoldás a legjobb Izrael, egy olyan demokratikus zsidó állam jövőjének a biztosítására, amely békében él egy életképes, szuverén és demokratikus palesztin állammal” – jelentette ki az amerikai elnök. Hozzátette: „Jelenleg messze vagyunk ettől a céltól, de soha nem szabad felhagynunk a hittel, hogy lehetséges az előrehaladás”.

Beszédében az amerikai elnök hitet tett a demokratikus értékek mellett.

„A világban a vezetők mondhatják, hogy vége a demokrácia korszakának, de nincs igazuk” – szögezte le. A jövő azoké a vezetőké, akik hagyják a népüket szabadságban élni, ahelyett hogy „vaskézzel” fojtogatnák őket – mondta még az amerikai elnök.

A tálibok is felszólalnának

Az Afganisztánban hatalmat megragadó radikális iszlamista tálibok ügyvivő kormányának külügyminisztere, Amír Hán Muttaki levélben azt üzente az ENSZ-nek, hogy ők is fel akarnak szólalni a közgyűlés csúcsszintű általános vitáján. A tálib külügyér a többi között azzal érvelt, hogy Asraf Gáni afgán elnököt megbuktatták, külföldre menekült, s ezért személyét más országok nem ismerik el államfőként. A radikálisok egyben megkérdőjelezték Afganisztán eddigi ENSZ-nagykövetének felhatalmazását is. A világszervezet titkársága továbbította a levelet az illetékes bizottságnak további ellenőrzésre. Egyelőre nem világos, hogy ki fog felszólalni Afganisztán nevében a hétfőig tartó általános vitán.

Stéphane Dujarric ENSZ-szóvivő szerint a levelet szeptember 15-én kapta kézhez António Guterres ENSZ-főtitkár a világszervezethez jelenleg akkreditált Gulám Iszaczai afgán nagykövettől. Mint mondta, az üzenethez mellékelték a New Yorkba küldeni kívánt tálib delegáció névsorát is. Hozzátette: Guterres szeptember 20-án kapott egy második levelet is Muttaki aláírásával, amelyben a tálibok közölték, hogy részt kívánnak venni a csúcsszintű általános vitán is. Dujarric elmondta, hogy a tálibok megvonták Gulám Iszaczai megbízatását és helyére Szuhail Sahín korábbi tálib szóvivőt nevezték ki.

Irán utálja Amerikát

Irán azt akarja, hogy a nukleáris programját szabályozó, 2015-ös hathatalmi megállapodás helyreállításáról szóló tárgyalások az amerikai szankciók feloldásához vezessenek – jelentette ki kedden Ebráhim Raiszi iráni elnök videoüzenetében az ENSZ-közgyűlés csúcsszintű ülésszakának általános vitáján.

Az iráni elnök bírálatának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a 2015-ös nukleáris megoldással összefüggésben az Egyesült Államok továbbra is a „maximális nyomásgyakorlás” stratégiáját alkalmazza ahelyett, hogy feloldaná a szankciókat. „Az Egyesült Államok tévedhetetlenül hitte, hogy kétségbe ejt és tönkretesz minket” – mondta. Raiszi szerint a történtek után Irán „már nem bízik az amerikai kormány ígéreteiben”, de nyitott a szankciók feloldásához vezető tárgyalásokban. Az (Iráni) Iszlám Köztársaság azokat a tárgyalásokat tartja hasznosnak, amelyek végkimenetele az elnyomó (amerikai) szankciók feloldása” – mondta a keményvonalas elnök előre felvett üzenetében.

Az emberi jogi visszaélések gyanúja miatt szintén amerikai szankciók által sújtott iráni elnök úgy fogalmazott: a 2018-ban bevezetett büntetőintézkedések „emberiesség elleni bűncselekményeknek minősültek a koronavírus-járvány alatt”.

Raiszi úgy vélekedett: az afganisztáni csapatkivonás alakulása vagy az amerikai törvényhozás (Capitolium) elleni januári támadás azt mutatja, hogy „megdőlt az Egyesült Államok globális hegemóniája”, majd „vereségnek és megfutamodásnak” nevezte az amerikai csapatok Afganisztánból való kivonását. Hírügynökségek emlékeztetnek arra, hogy Szaíd Hatibzadeh iráni külügyi szóvivő kedden közölte: néhány héten belül folytatódnak a tárgyalások a nagyhatalmakkal a 2015-ös nukleáris megállapodás helyreállításáról.

MTI / PH