Környezeti válságok kontra emberi jogok

Az egyre fenyegetőbb környezeti veszélyek jelentik a legnagyobb kihívást az emberi jogok érvényesülésére nézve – jelentette ki hétfőn Genfben Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa.

A légszennyezéshez, a klímaváltozáshoz és a biodiverzitás csökkenéséhez köthető, egymással is összefüggő válságok megsokszorozzák a veszélyeket, felerősítik a konfliktusokat, a feszültségeket és a strukturális egyenlőtlenségeket, és kiszolgáltatottabbá teszik az embereket – mondta Bachelet az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 48. ülésszakának megnyitóján. „Ez a bolygónkat érintő és az emberi tevékenységgel összefüggő három krízis máris hatással van egy sor emberi jog, például az élelmiszerhez, az ivóvízhez, az oktatáshoz, a lakhatáshoz, az egészséges élethez, sőt magának az élethez való jognak az érvényesülésére” – hangoztatta a főbiztos.

Bachelet kiemelte, hogy a légszennyezés tehető felelőssé például minden hatodik korai elhalálozásért. Hosszan sorolta azokat a környezeti válságokat, amelyek világszerte nagy tömegek életét veszélyeztetik, például a madagaszkári éhínség, a Száhel-övezet elsivatagosodása, a közel-keleti vízhiány, a bangladesi, a németországi és a kínai árvizek, a szibériai és a kaliforniai erdőtüzek.

Megjegyezte, hogy tekintettel a fokozódó éghajlati válságra, a környezetszennyezésre és a feldúlt életterekre, az országoknak biztonságos és törvényes migrációs útvonalakat kellene a klímamenekültek rendelkezésére bocsátaniuk. Ha valakinek azért kell menekülnie, mert a lakóhelyén a környezeti károk miatt már nem tud emberhez méltó életet élni, akkor őt nem szabad a hazájába visszatoloncolni – fejtette ki a főbiztos.

A környezeti válságokon túl Michelle Bachelet kiemelt számos más súlyos emberi jogi válságot. Kitért arra, hogy hivatalának nem sikerült áttörést jelentő információkat szereznie az ujgurok lakta, északnyugat-kínai Hszincsiangról. Hozzátette, hogy az ENSZ emberi jogi főbiztossága a rendelkezésre álló információk alapján éppen új jelentést állít össze a régióval kapcsolatban felmerült jogsértésekről, a dokumentumot hamarosan nyilvánosságra hozzák.

Az október 8-ig tartó ülésszak megnyitóján Bachelet bírálattal illette az Afganisztánban hatalomra került tálibokat, akiknek a kötelezettségvállalásai – a főbiztos szerint – nem állnak összhangban mindazzal, ami a valóságban történik az országban augusztus közepe óta, különös tekintettel a nők helyzetére.

„A nőket az utóbbi három hétben fokozatosan eltávolították a közéletből, pedig a tálibok korábban azt ígérték, hogy védeni fogják a nők jogait” – fogalmazott Bachelet, aki egyúttal kifogásolta a tálib kormány összetételét is amiatt, hogy azt a pastu etnikumúak uralják, és hogy egyetlen női tagja sincs.

MTI / PH