200 éves a magyar zsidóság bölcsője

A Zsinagógák Hete rendezvénysorozat keretében egy, az 1838-as nagy árvíz idején a zsinagógában játszódó színdarab ősbemutatójával emlékeztek meg az évfordulóról.

200 éves az Óbudai Zsinagóga.

A már hagyományos sóletfesztivál, a koncertek és a kulturális programok mellett új – vagy újranyitott – budapesti zsinagógák, imatermek avatása adja a gerincét a Zsinagógák Hetének. A két hétig tartó ünnepségsorozat azonban nem csak a zsidó hitélet három új helyszínének szól, az immár egy évtizede újra zsinagógaként működő, idén 200 éves Lajos utcai épület előtti tisztelgés sem maradhatott el. 

Budapest legrégebbi, ma is működő zsinagógája az óbudai. Az egykori Zsidó (ma Lajos) utcában álló klasszicista épület még Budapestnél is idősebb, 1821-ben – azaz jó fél évszázaddal Pest, Buda és Óbuda egyesülése előtt – szentelték fel. Mint Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Zsidó Hitközséghez (EMIH) tartozó zsinagóga rabbija a kerek évfordulót ünneplő beszédében emlékeztetett rá: Óbuda azért is válhatott a későbbi főváros zsidóságának központjává, mert Budáról 1746-ban kiűzték a zsidókat, Pesten pedig – egészen a zsidókról szóló 1840. évi XXIX. törvénycikkig – nem telepedhettek le izraeliták. Óbudán azonban, a Zichy uradalomban virágzó zsidó közösség jöhetett létre, jelentősen hozzájárulva a kerület iparosodásához, textilipari központtá alakulásához. Ily módon – amint a rabbi beszédében elhangzott – az Óbudai Zsinagóga története egyben a modern kori magyar zsidóság története is, beleértve a magyarországi zsidó élet XXI. századi újjászületését is. „Ma ez a hely egy új bölcsője, fontos központja a magyar zsidóságnak” – fogalmazott Köves Slomó.

Az épület 1960-ig működött zsinagógaként, ezután volt textilipari múzeum és a Magyar Televízió 5. számú stúdiója. Az EMIH 2010-ben vásárolta meg a kívülről viszonylag épen maradt zsinagógát, a felújítás voltaképpen azóta is tart, például a visszahelyezett homlokzati órát is tegnap avatták fel.

A zsinagóga előtt tartott rövid ünnepség, az óra kivilágítása után az épületben mutatták be a Mose Münz lajtorjája című, egyfelvonásos színművet. A címszereplő Mose Munz Óbuda egykori közösségének legnagyobb tekintélyű rabbija volt, a történet két zsidó fiúról szól, akik az 1938-as nagy árvíz idején bent ragadtak a zsinagógában. A művet Hollós Csaba írta és Fodor Orsolya rendezte, a szereplők Mesés Gáspár, Szabó Sebestyén László, Somhegyi György, Szabó Simon és Wrochna Fanni.

A Zsinagógák Hetének záróeseménye az Újpesti rakpart 1. alatt található Zsilip Közösségi Ház és zsinagóga ünnepélyes avatása lesz. Vasárnap 15 óra 30 perctől gyerekprogramokkal, előadásokkal, kézműves foglalkozással, ugrálóvárral, vattacukorral és sok meglepetéssel várják az érdeklődőket.