A lakosság szerint elfogadhatatlan a Pegasus-ügy, mégsem hozott nagy változásokat

Pulai András, a Publicus Intézet ügyvezetője nyilatkozott.

A Publicus Intézet legújabb kutatása szerint mind a kormánypárti, mind az ellenzéki szavazók többsége hallott a Pegasus-ügyről, és nem tartja elfogadhatónak, ha ilyen történt. A válaszok nem minden kérdésben tükrözik a pártszimpátiát – állítja Pulai András, a Publicus Intézet ügyvezetője.

– A fideszesek nagy többsége sem ért egyet ezekkel a megfigyelésekkel. Egy korábbi kutatásban még az szerepelt, hogy igazából nem is tudnak semmit róla. Mi történt?

– Valószínűleg az a korábbi kutatás túl hamar készült, túl közel az eseményhez, azért kell egy kis idő, amíg eljut a választópolgárokhoz, különösen a fideszesekhez, hiszen a Fidesz a saját médiabuborékán belül ezt a sztorit igyekszik elhallgatni. Kell egy-két hét, mire ez az információ eljut a választópolgárokhoz. Most már eljutott, az emberek több mint 70 százaléka tud róla, a Fidesz szavazóknak is több, mint a fele. Nyilvánvalóan, akik konkrétan hallottak az ügyről, azoktól konkrétan, akik nem hallottak, azoktól általánosságban kérdeztük meg, hogy mi a véleményük arról, hogy a kormányzat megfigyel ellenzéki érzelmű, vagy legalábbis nem kormánypárti érzelmű újságírókat, ügyvédeket, embereket. Ez egy olyan ügy, amiről általában is lehet valakinek véleménye, nemcsak a konkrét ügy ismeretében.

– Ezek után nem is meglepő, hogy a DK-sok értesültek legtöbben arról, hogy létezik a Pegasus-ügy. Elmondható ez általában az egész ellenzékről?

– Persze. Az ellenzéki szavazók nyilvánvalóan elsősorban nem a fideszes médiabuborékból tájékozódnak. Ennek okán ezek a hírek teljesen egyértelmű, hogy eljutottak hozzájuk. 84 százalékuk tud róla, és ez magasnak számít. Ez nem egy Borkai-ügy, ami mindenki számára könnyen érthető. Ez egy sokkal bonyolultabb ügy. Egy olyan világban, amikor arról szólnak a hírek, hogy a telefonunk, vagy a Facebook megfigyel minket, amelynek az ellenőrizhetősége nagyon alacsony, arra a hírre, hogy megfigyel minket a kormány az emberek elsőre megvonják a vállukat: kamerák vannak minden sarkon. Ennek a sztorinak a súlyát, fontosságát sokkal nehezebb elmagyarázni 2021–ben, mint akár 10, vagy 20 évvel ezelőtt. Akkor az ingerküszöb teljesen más lett volna, és teljesen más érzetet keltett volna.

– Van-e relevanciája annak, ki, hol lakik: vidéken vagy nagyvárosban, és ehhez képest egyetért vagy nem ért egyet? Illetve van-e relevanciája az életkornak és végzettségnek?

– Van, de igazából nincs semmi meglepetés: a kutatás leköveti a Fidesz–ellenzék szembenállást, és a demográfiáját.

– Vagyis az alacsonyabb végzettségűek egyetértenek, a magasabb végzettségűek kevésbé?

– Igen. De kifejezetten egyetértő nincsen sok, 25 százalék. Nyilván többségük fideszes, ők sincsenek nagyon sokan, 55 százalék nem ért vele egyet, a többiek pedig nem tudom/nem válaszol kategóriába tartoznak. Ezért ilyenkor azt szoktuk mondani, hogy a nem tudom/nem válaszol kategóriába menekülnek azok, akik tudják, hogy a párt azt várja el, hogy egyetértsenek, de valójában nem értenek vele egyet, és ezért inkább bizonytalanul válaszolnak.

– Mennyire lehet következtetni például két jelölt támogatására? Orbán Viktor népszerűbb vidéken, az ellenzékiek közül pedig Jakab Péter. Lehet valami következtetést levonni ebből, hogy ők ketten hogyan mérkőznének meg 2022–ben?

– Kistelepülési kutatást szerintem nem készített senki az elmúlt időszakban. Nincs tudásunk arról, hogy ilyen mélységben a kistelepüléseken hogyan gondolkodnak a választók. Nyilván arra tudunk építkezni, hogy az ellenzéki térfélen Jakab Péter népszerűbb a kisebb településeken, de még mindig általában Orbán Viktor a legnépszerűbb, és a Fideszre szavaznának továbbra is a legtöbben. Ebből az nem következik, hogy ő meg is nyerné a kisebb településeket, valójában ez túlnyomó többségében nincs így.

– Meglepő, hogy a kormánypárti szimpatizánsok 43 százaléka vélekedik úgy, hogy a miniszternek mennie kellene.

– Igen, ha bebizonyosodik, hogy volt ilyen megfigyelés. A kérdést úgy tettük fel, hogy ha kiderül, hogy megfigyeltek embereket, akkor mennie kellene–e a miniszternek vagy a miniszterelnöknek. A Fidesz soha nem fogja ezt bevallani, és ha esetleg előkerülnek megdönthetetlen bizonyítékok ezzel a sztorival kapcsolatban, a Fidesz-szavazó nem fogja azt gondolni, hogy valóban megtörtént, és ennek okán nem kell lemondania majd senkinek. Más a Borkai-ügy, ami mondhatjuk, hogy megdönthetetlen bizonyítékokkal szolgált az úriember csapongó életmódjával kapcsolatban, ami nem passzol bele abba a katolikus értékrendbe, amit ő és a pártja vallott.

– Milyen végkövetkeztetést lehet levonni ebből a kutatásból?

– Szerintem azt, hogy az ügyről sokan hallottak, az ügyet sokan felháborítónak tartják, de valójában nem várható az, hogy ez ilyen földrengésszerű változásokat fog hozni a magyar politikában, mert láthatólag ez belesimul a mindennapok történéseibe. Furcsa ezt mondani, de mégis ez a helyzet. A Fidesz sok követ megmozgat azért, hogy ez az ügy ne okozzon problémát, és egyelőre sikerrel jár. Nem látjuk azt, hogy a Fidesz szavazókat ez kiábrándította volna, és azt se, hogy a bizonytalan szavazókat ez az ügy önmagában feltüzelte volna. Az persze lehet, hogy amikor eljön az elszámoltatás ideje 2022 áprilisában, akkor majd ez is sokat fog számítani, de ezt most még nem tudjuk megmondani.

Bánhidi Emese / 168.hu