Modernizált mestertolvaj

Recenzió a Netflix által forgalmazott Lupin című sorozatról.

Arséne Lupin a franciák válasza volt Sherlock Holmes-ra, ám Sir Arthur Conan Doyle ettől nem volt elragadtatva, szerzői jogi pert indított a mestertolvaj kalandjait jegyző Maurice LeBlanc ellen. A Netflix Lupin-sorozata is sokat köszönhet a brit Sherlocknak, de hőseik már nem tudnának párbajozni egymással.

A BBC Sherlockja teremtette meg az újragondolt, modern filmes eszközökkel elmesélt krimiklasszikusok kultuszát. A Lupin is erre a vonatra szállt fel, jól ismert irodalmi figurára épít, csak még egy plusz csavarral: főszereplője nem a századfordulós regényhős, hanem az ő legnagyobb csodálója, egy szenegáli bevándorló kisfiú, aki túlélési kézikönyvként forgatta LeBlanc regényeit a párizsi árvaházban. Assane Diop (Omar Sy) ezekből merített ötleteket egy évtizeden át előkészített bosszújához, hogy apja halálának felelőseit lebuktassa. Lupin a közös szenvedélyük saját fiával is, akit csak futólag lát, mert az állandó menekülés nem könnyíti meg a kapcsolattartást. 

Egy-egy trükkös rablás és bravúros szökés kapcsán elhangzanak az éppen megidézett művek címei (köztük A szőke hölgy, A királyné nyaklánca, az Arséne Lupin Sherlock Holmes ellen), és Arséne-helyett-Assane pechjére a rendőrségen is dolgozik egy Lupin-rajongó, aki pontosan érti az irodalmi utalásokat. Guedira nyomozó (aki szintén bevándorló, csak algériai családból, de ő is LeBlanc regényeiből szívta magába a francia kultúrát) lelkesen keresi az Assane által hagyott titkos jeleket, csak mindig egy lépéssel mögötte jár. Ha össze is futnak – mert a mestertolvaj az eltűnés mestere is –, kiderül, hogy több köti őket össze annál, mint hogy ellenségek legyenek. Az igazi gonoszt a francia felső tízezerben kell keresni, a köztiszteletben álló urak közt, akik a belügyminiszterrel konyakoznak, páholyuk van a Párizsi Operában, miközben ölnek, csalnak, sikkasztanak, majd az „eleve gyanús” bevándorlókra – köztük Diop sofőr apjára – kennek mindent. Ebben Assane története túlnő a személyes elégtétel-keresésen, a francia elit képmutatását, alig burkolt rasszizmusát is visszatükrözi. 

A Louvre-tól a katakombákon át a Szajna-partig mesés párizsi helyszíneken forgatott akciójelenetek és a szédületes tolvajtempó mellett a romantikát is bőkezűen adagolják: Assane elbűvölően sármos, kifinomult és stílusos, a nők nem tudnak neki nemet mondani. Az év legszórakoztatóbb francia sorozata olyan szédítően magasra tolja a tétet minden rész végén, hogy nehéz nem egyben végignézni. LeBlanc szerencsére 24 regényt írt az úri betörőről, ebből még több évadnyi kaland is kijön.

Bálint Orsolya